Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-539. Törvényjavaslat az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáróül és kiegészitéséről

116 539. szám. IX. Az 1892 : XXIV. t. - ez. X. czikkelyében foglalt 15. §. helyébe 15. §. megjelöléssel a következő új szakasz lép: 15. §. Az osztályozást és becslést szakértői bizottság teljesíti. E bizottság úrbéri elkülönítési, tagositási és oly arányositási ügyekben, melyeknél csak egy község van érdekelve: egy elnökből, két rendes és két póttagból áll. Az elnököt az eljáró biró nevezi ki a község úrbéri elkülönítési, tagosi­tási vagy arányositási ügyében nem érdekelt azon gazdasági szakértők közül, a kiket a földművelésügyi minister kijelöl. Erdők osztályozása ós becslése esetében az ezt a munkálatot teljesítő szak­értői bizottság elnöke mindig az erdészeti hatóságnak a földmivelésügyi minister által kijelölt szakközege. A bizottság tagjait a birtokosok érdekcsoportjai választják, ugy hogy mindenik érdekcsoportra egy rendes és egy póttag választása esik. A szakértők választásánál érdekcsoportok: a) úrbéres viszonyú községekben egyfelől a volt földesurak, másfelől a volt úrbéresek; az egyházak, iskolák ós más jogi személyek a volt földesurak csoportjához számittatnak; b) városokban, szabad és vegyes községekben úrbéri elkülönítésnél, ará­nyosításnál, vagy általános tagosításnál a község összes területének, részleges tagosításnál pedig a tagosítás alatti területnek fele részét biró nagyobb bir­tokosok egyfelől és a fenmaradó kisebb birtokosok másfelől. Elkülönítendő vagy arányosítandó közös területek, valamint a községi vagyon a számitásnál kimaradnak, és ezek tulajdonosai a szakértők választásánál egyik érdekcso­portban sem vesznek részt. Ugyanazon érdekcsoportnak tagjai közmegállapodás hiányában egymás közt birtokaránylagos többséggel határoznak. Oly arányosításoknál, a melyeknél több község van érdekelve, a bizott­ságba mindegyik község egy rendes tagot ós egy póttagot választ. Ha valamely érdekcsoport vagy község a választást elmulasztja, vagy ha a megválasztott szakértő a tárgyaláson meg nem jelen: a szakértői bizott­ságot a kellő számra az eljáró biró kinevezés utján kiegészíti. A rendes tag­helyébe azonban első sorban a megválasztott póttag lép. Az osztályozást és becslést teljesítő szakértői bizottságnak a működő föld­mérő sem elnöke, sem tagja nem lehet; de az osztályozási ós becslési eljárás­nál minden esetben jelen kell lennie (1892 : XXIV. t.-cz. XI. czikkelyében foglalt 16. §.), a nélkül azonban, hogy ezért külön díjazást igényelhetne. X. Az 1880 : XLV. t.-cz. 25. §-a helyébe 25. §. megjelöléssel a követ­kező uj szakasz lép: ; ; 25. §. Az arányosítandó közös birtok, ha annak használata több község birtokosait illette, az egyes községek között minden esetben természetben elkülönitendő.

Next

/
Thumbnails
Contents