Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-539. Törvényjavaslat az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáróül és kiegészitéséről

114 539. szám. tekintetében különbséget nem tesz, hogy az arányosítás megtörtónt-e már vagy sem, és hogy úrbéri elkülönítés folyama alatti vagy befejezte utáni felosztásról van-e szó. E mellett a felosztásnak az 1871:LIII. t.-cz. 42. §. 2. és 3. bekezdésében és illetve 79. §-ában megállapított előfeltételei is megmaradnak. E legelő azonban más alkalmas és megfelelő becsértékű területtel kicserélhető, ha azt az elhelyezkedés vagy a gazdasági érdekek okadatolttá teszik, és ha ahhoz a m. kir. földmívesésügyi minister beleegyezését adja. A kicseréléssel járó költségekkel a közösben levő legelő érdekeltsége nem terhelhető, és ha a cserébe kapott terület legelővé való átalakítása szükséges. az átalakítás költségei a tagositó érdekeltséget terhelik. Azokban a községekben, a melyekben az általános tagosítás kérelmezést idejében közös legelő nincs, vagy a meglevő közlegelő a község állattenyésztési érdekeit ki nem elégíti, a legelőt a tagositandó összterületekből kel] kihasítani, illetve kiegészíteni. A kihasitás vagy kiegészítés szükségét, úgyszintén az összterületből e czélra kihasítandó terület nagyságát és helyét a tagosítás czélszerüsóge ós kiviteli módja tekintetében véleményadásra hivatott gazdasági szakbizottság javaslata alapján a földmívelésügyi minister állapítja meg. A tagosítás alá kerülő birtokokból a közlegelő czéljaira elvont területet minden egyes becsholdból egyenlő arányban kell levonni, és az ekként történt levonás aranyában képezi ez a közlegelő az illető birtokosok osztatlan közös tulajdonát. A kihasítandó közlegelő-terület a tagosítás alá kerülő birtokok területének 3°/o-át meg nem haladhatja. Erdők vagy havasok úrbéri elkülönítése vagy arányosítása alkalmával az azok között lévő egyes földrészletek akkor is kicserélés alá vehetők, ha a határ tagosítása folyamatban nincsen. A kicserélés ilyen esetben is a tagosítás elvei szerint történik. Olyan erdők közötti részletek, a melyek az 1880. évi január 1-én állandó lakással be voltak telepítve, általános tagosítás esetén kivül csak a tulajdonos beleegyezése mellett cserélhetők ki. V. Az 1880 : XLV. t.-cz. 9. §-a helyébe 9. §. megjelöléssel a következő új szakasz lép: 9. §. A m. kir. földmívelésügyi minister határozatával felszerelt tagositási kérelem nyomán a helyszínére tárgyalás tűzendő ki, s ez alkalommal a kiküldött tárgyaló biró az érdekelt felek meghallgatása után hivatalból nyomozza ki, hogy a tagosítás elrendelésének előfeltételei megvannak-e. Ha a m. kir. földmívelésügyi minister a tagosítást hasznosnak és czélszerűen keresztülvihetőnek mondta ki, a tárgyalásra szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent felek úgy tekintetnek, mint a kik a tagosításba beleegyeznek, ellenesetben úgy, mint a kik a tagosítást ellenzik. A felek nyilatkozatai és a beszerzett adatok alapján a kir. törvényszék a tagosítás megengedhetosége felett ítéletet hoz, a mely a kir. ítélőtáblához felebbezhető.