Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-536. A kereskedelemügyi m. kir.minister jelentése az országgyüléshez a nagybánya-alsófernezelyi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

90 536. szám. A folyóméterenként $3 6 kilogramm súlylyal bíró aczélsinek függő sinkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon lesznek elhelyezendők, hogy igénybevételük 6.000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A helyi érdekű vasúton a következő állomások létesítendők: 1. Nagybánya forgalmi kitérő 250 m. hosszal; 2. Alsófernezely állomás 250 m. hosszal. A helyi érdekű vasút építési és üzletberendezési tőkéje összesen 540.000 koronában, vagyis pályakilométerenkint 117.391 koronában állapíttatott] meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 6.930 korona, a rendes beruházási tar­talékalap alkotására 1.000 korona, külön tartalékalap képzésére pedig 1.000 korona fordítandó, A külön tartaléknak az a rendeltetése, hogy abból fedeztessenek azon hó­védművek költségei, mely művek a szerzendö tapasztalatok alapján fognak meg­állapíttatni. A külön tartalékalapnak netán fel nem használt része annak idején a rendes tartalékalaphoz lesz csatolandó. Az 540.000 korona tényleges építési és üzletberendezési tőke 35°/o a erejéig 189.000 korona névértékű törzsrészvények, 65°/o-a erejéig pedig 78°/o-os ki­bocsátási árfolyamon számított és 5°/o-os osztalékra jogosító elsőbbségi rész­vények lesznek kibocsátandók. A 189.000 korona törzsrészvénytöke fedezésére eddigelé a következő hozzá­járulások helyeztettek kilátásba: 1. A nagybánya—felsőbányái helyi érdekű vasut-részvény­társaság részéről 5.000 K 2. Az erdőkincstár érdekeltsége czímén 20.000 » 3. A fernezelyi kohó-, kénsav- és vegyi termékek gyár érdekeltsége czímén a pénzügyi kincstár részéről ... . 40.000 •» 4. Nagybánya sz. kir. várostól 10.000 » 5. A szatmár-nagybányai helyi érdekű vasúttól .... 5. 000 » Összesen . . . 80.000 K Az 1888. évi IV. törvényezikk 4. és 7. §-ai alapján ugyancsak törzsrész­vények ellenében a következő állami hozzájárulások biztosíttattak: a) Az 1888. évi IV. törvényezikk 4. §-a alapján postaszállítási átalányképen a vasút közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított egymást követő 50 éven át fizetendő 600 korona évi átalány (12.000 korona tőkeértékben); b) az 1888. évi IV. törvényezikk 7. §-a alapján a helyi érdekű vasutak segé­lyezésére rendelt költségvetési adományból az építés jogszerű megkezdésétől szá­mított 50 egymást követő éven át évenkint 2.500 korona segély (50.000 korona tökeértékben) oly kikötéssel, hogy ezen segély a költségvetési hitel állásához képest 50 évnél rövidebb idő alatt nagyobb részletekben, esetleg egyszerre egy összegben is kifizethető legyen. A most emiitett állami hozzájárulások a tervezett vasút tényleges építési és üzletberendezési tőkéjének 2-22, illetve 9-25°/o-át vagyis együtt 11.47°/oát teszik, s így az 1888. évi IV. törvényezikkben megszabolt 10—10°/o, vagyis összesen 20°/o-os maximális segélyen jóval alul maradnak. • Fentebb jelzett érdekeltségi hozzájárulások és kilátásba helyezett állami segélyek' 142^000 koronát tesznek, minélfogva a törzsrészvénytőke fedezetében még mindig 47.000 korona hiány mutatkozik, melynek fedezetéről engedélyt kérő társaság fog gondoskodni.

Next

/
Thumbnails
Contents