Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.
Irományszámok - 1906-476. A képviselőház munkásügyi bizottságának jelentése a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 451. számú törvényjavaslatról
476. szám. 85 biró ós munkáló milliók érdekeinek az eddiginél komolyabb ós mélyebbre menő fölkarolására szorítsák a törvényhozást, ha az a legjelentékenyebb nemzeti feladatokkal szemben az érzóktelenség vádját magáról elhárítani érdekében állónak tekinti. Erre már ugy a javaslat tárgyalásánál, valamint az alább előadott határozati javaslatoknál is elégséges alkalom nyilik. A törvényjavaslat beosztása nagyban ós egészben véve hasonlit az 1876. évi XIII. törvónyczikkóhez. Annak egyes intézkedései szószerint vannak' átvéve azon okból, mert ez uj törvény könnyebben lesz végrehajtható, hogy ha a végrehajtás közegei nem lesznek kénytelenek egy formailag is uj ós a régitől eltérő törvény alapján eljárni. Lényeges eltérés a munkásügyi bizottság bemutatott javaslata és azon tervezet között, melyet a földmivelósügyi bizottság magáévá tett, csak két helyen, nevezetesen a 33-ik ós 62-ik §-ban fordul elő. Történt azonban több a stilárison túlmenő fontosságú módositás, a melyeknek a földmivelósi bizottság szövegével való egyeztetése^ esetleg hosszabb üzenetváltást ós huzamosabb tárgyalást igényelt volna. Épen ezért úgy az áttekinthetőség, valamint a gyorsabb eljárás szempontjából megfelelőbbnek látszott akót bizottság jelentését és az általuk megállapított szöveget különkülön terjeszteni a tisztelt képviselőház elé, bölcseségére bizván az eltérő nézetek között az alaposabbnak s megokoltabbnak látszó javára való döntést. A részleteket illetőleg legyen szabad a következőket kiemelnünk: Az 1. §. második bekezdésében a szöveg világossága szempontjából a bizottság felveendőnek találta a háztartásbeli és után az egyszersmind szó beiktatását. Továbbá e helyett: a szerződésük a szolgálati időt egyáltalán nem, vagy úgy határozza meg, hogy a szerződés legalább hat hónapra szó ! , azt a határozatot vette fel, hogy ha csak a szerződésből az ellenkező ki nem tűnik. A harmadik bekezdés befejező határozata a bizottság javaslata szerint igy fog hangzani: gazdasági cselédeknek kell tekinteni, s a jelen törvény alá tartoznak. Az 1. §. harmadik bekezdése tehát az utolsó sorban előforduló tisztán stiláris módosításon kivül változatlan maradt. A 2. §. első bekezdése után a bizottság beiktatandónak vélte annak kimondását, hogy a cselódkönyv kiadása díjmentes. A 3. §. utolsó bekezdése a bizottság szövegezése szerint tisztán azt az intézkedést tartalmazza, hogy a kiskorú cseléd 18 éves koráig áll a gazda házi fegyelme alatt. A továbbiakban mellőzvén azon §-okat, a melyek változás alá nem estek csakis azokra fogunk kiterjeszkedni, a melyeknél az ellenkező történt. Ilyen az 5. §., melynek első bekezdésében a bizottság kötelezendőnek véli a gazdát a bér-levél kiadására, függetlenül attól, vájjon az a cseléd kívánságára törtónt-e vagy nem. A második bekezdésből kimarad azon intézkedés, a mi a bér-levél kiadávonatkozott. A 8. §. utolsó bekezdése kimondja, hogy a gazda és cseléd családtagjai között, a munkaszerződést külön kell megkötni. A 9. §. némi stiláris módositáson ment keresztül. El'enben a 10.. §-nál annak kezdetén keresztül vitt stiláris módositáson kivül, mint jelentékenyebb módositás emelendő ki az, hogy ez uj szöveg szerint nemcsak a bizonyos czéghez való utalás, hanem valajni czégtől való eltiltás is törvényellenesnek minősíttetett. A 14. §. a) pontjában az alapos szó után beiktatandó : és súlyos.
