Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.

Irományszámok - 1906-476. A képviselőház munkásügyi bizottságának jelentése a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 451. számú törvényjavaslatról

476. szám. 83 476. szám. A képviselőház munkásügyi bizottságának jelentése a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 451. számú törvényjavaslatról. A gazdasági, azaz úgynevezett külső cselédeknek a gazdával való viszonyát eddig az 1876. évi XIII. t.-cz. a többi cselédekével együtt tárgyalta és igyekezett rendezni. A mezőgazdaság érdekében azonban szükségesnek mutatkozott, hogy a külső cselédeknek a belső cselédekétől sok tekintetben eltérő viszonyai külön, a részletekre is kiterjedő törvénynyel rendeztessenek. Ennek a jogosult óhajtásnak kivan a tárgyalás alatt levő javaslat a haladó kor kívánalmainak s a mezőgazdaság érdekeinek megfelelően eleget tenni. Az alatt a több mint 30 év alatt, mióta az 1876. évi XIII. t.-cz. létrejött gyökeres változások történtek a gazda és cselédnek egymáshoz való viszonyában és nagyobb jelentőséget nyertek az u. n. társadalmi követelmények is. Ezek érvényesülésének tért nyitni, másrészt pedig a fokozott kötelességek fejében biztositani a megkötött szerződés érvényét volt főtörekvóse a földmivelósi minister ur által beterjesztett javaslatnak. A társadalmi békének biztositása, már a mennyiben ez törvény utján lehetséges, a gazdasági termelés folytonosságának megóvása, a mire a javaslat törekszik, mai helyzetünkben, termelésünknek túlnyomóan mezőgazdasági jellege mellett, kiváló ós tágas körök érdekeit, sőt a nemzet jövőjét is közelről érintő nagy föladat. Meg van tehát okolva földmivelési kormányzatunknak az a törekvése, hogy a javaslat keretébe vont viszonyok külön a cselédügynek egyéb részeit megelőzőleg szabályoztassanak. Ez a felfogás a munkásügyi bizottság tárgyalásai folyamán is teljes mértékben érvényesült. Nem volt megtámadásnak kitéve az a vélemény sem, hogy az 1876. évi XIII. törvónyczikk nyomán haladva a fennebb érintett követelmények úgy lesznek legkönnyebben elérhetők, ha az érdekelt felek szerződési szabadsága egyes esetekben a közérdek szempontjából további megszoritásoknak tétetik ki. Legyen szabad ebben a tekintetben egyrészt a házi fegyelemre (3. §.), továbbá a cseléd testi erejének kimélósére, az élelmezésre, a járandóságokra, a tüzelőre ós betegápolásra stb. vonatkozó intézkedésekre (23—32. §§.), főleg n*