Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.

Irományszámok - 1906-472. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1903. évi állami zárszámadásról

472. szám. 39 Az átfutó kezelés részletes vizsgálatából a bizottság kénytelen volt megállapítani, hogy az állami számvitelről szóló szabályok ide vonatkozó rendelkezései szintén nem tartattak be, úgyannyira, hogy e szabályok mellőzése által az állami számvitel realitása is megzavartnak mutatkozik. A többször idézett végrehajtási utasítás 6. §-a rendeli, hogy: ^meghatározott czélokra szánt előlegek (kölcsönök), habár visszatérítés kötelezettsége mellett adatnak, épen úgy, mint a valódi kiadások, az előirányzatba félveendők.« »Viszont az ily előlegek (kölcsönök) visszatérítéséből származó bevételek is a valódi bevételekhez hasonlóan szintén előirányzandók.« Ezen rendelkezésekkel ellentétben különösen a forgalmi átfutó kezelés kiadási tételei között nagy számmal találunk olyanokat, melyek meghatározott czélokra szolgáló valódi kiadásokat képeznek, sőt előleg, vagy kölcsön jellegével nem is birnak s ennek daczára éveken át az átfutó kezelésben állandóan előfordulnak s a valódi kezelés keretéből következetesen kihagyatnak. Viszont az ezeknek megfelelő bevételek is állandóan az átfutó kezelés keretében számoltatnak el és a valódi kezelésben ki nem mutattatnak. A bizottság ezen szabálytalan kezelési tételek közül csak néhány különösen feltűnő adatot kivan kiemelni. Nevezetesen: a) A y-királyi várpalota építési költségeid czimén 20,687.752 korona 29 fillér szerepel a forgalmi átfutó kezelés előlegei között. Ezen összeg, úgyszintén az előlegnek az udvartartásból fedezett törlesztési részletei kétségtelenül a valódi kezelés keretébe tartozó beruházási kiadást, illetőleg ugyancsak a valódi kezelésbe tartozó bevételt képeztek és ehhez képest lettek volna elszámolandók. b) Az országos közgazdasági alap által különböző kölcsönök nyújtása czéljából adott előlegek (mint: a marosvásárhelyi czukorgyár részére 670.000 korona; bakteriológiai intézet, selyemgubó-raktárak, vinczellér-iskola építésére 568.000 korona; a »Horvát üvegipar részvénytársaság« zágrábi czégnek 200.000 korona; a »Munkásotthon-Szövetkezet« részére 321.800 korona; a »Gazdák Biztosító Szövetkezete* részére 400.000 -korona, stb.) oly előlegek, melyek meghatározott czélra adattak s minden esetre az illető alap kezelésének keretében lennének elszámolandók. Ezen előlegek egyébként az alap részére az 1904. évi XIV. t.-czikkel nyújtott állami javadalmazásból már megtéríttettek. c) az »Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet^ részére 200.000 korona állami előleg adatott. Ezen kiadásnak az átfutó kezelésben való továbbvezetése annál inkább kifogásolandó, mivel ezen állami követelés értéke régen kétségessé vált. Mindezeknél súlyosabb természetű azon tény, hogy az átfutó kezelés aktívái között »Pénzkészletek« czimén szerepel azon 7,825.902 korona 78 fillérnyi öszszeg, a melyet a kormány a »Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság* részvényeinek megszerzésére fordított. Ezen vétel állandó vagyonszerzés jellegével biró rendkívüli kiadást képez, a melynek az átfutó kezelésben s különösen a pénzkészletek között való kimutatására jogczím fenn nem forgott. Egyúttal a következő határozati javaslat elfogadását ajánlja a tisztelt Képviselőháznak : »A Képviselőház az átfutó kezelés terén mutatkozó visszásságok megszüntetését sürgős szükségnek tartja s utasítja a kormányt, hogy a m. kir. állami számvevőszék által ez irányban megindított tárgyalásokat mielőbb fejezze be o erről a képviselőháznak záros határidőn belül tegyen jelentést.«