Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.
Irományszámok - 1906-521. A pénzügyi bizottság jelentése "a magyar királyi államvasutak évi fizetéssel biró alkalmazottai illetményeinek rendezéséről" szóló 485. számú törvényjavaslat tárgyában
521. szám. 459 A javaslat által tervbe vett fizetésemelés oly általános, hogy mig hátrány senkit sem ér, addig az összes negyvenezernyi alkalmazott között csak 29 olyan személy van, a kiknek fizetése — elég magas lévén eddig is — emelkedni nem fog. Összehasonlitva a tervbe vett fizetéseket az állami tisztviselők fizetésével, szembeszökő az előny az államvasuti alkalmazottak részén. Sőt ha más vasutak alkalmazottait tekintjük is, meg kell győződnünk róla, hogy a mi vasutaink alkalmazottai jobban vannak dotálva, mint hasonló állásokban a nyugati államokban. Pedig drágaság ott is létezik, a megélhetési viszonyok ott még nehezebbek, mint nálunk. A legkisebb fizetés, mely e javaslat szerint az államvasuti hivatalnokot megilleti, megfelelő, sőt elég magas lakáspénzen kivül 1.600 korona. Ez állásban azonban csak két évig marad, azontúl automatikusan lép elő még pedig egészen a VII. fizetési osztály első fokozatáig. S ha innen nem haladna is tovább a rangosztályokban, ekkor is fenmarad számára az, hogy kétszer kap korpótlékot 300 koronájával. Ily módon 4.400 korona fizetést s megfelelő lakbért (Budapesten 1000 koronát) elér a legegyszerűbb hivatalnok is, a kinek előképzettsége az érettségi vizsgából és a vasúti szakvizsgából áll, de ez utóbbira már rendszerint az állam költségén készül elő. S a szorgalmas és tehetséges tisztviselőre nézve nyitva van az ut a VII. fizetési osztály fölött is, s megvan a lehetőség, hogy soronkivül is előlépjen. A bizottság tárgyalásainak során a kereskedelemügyi minister úr több oly kijelentést tett, melyeket szükségesnek látszik kiemelni. Egyik a felső ipariskolát végzett alkalmazottakra vonatkozik, a kik között némi aggodalmat keltettek a törvényjavaslat rendelkezései. Ezekre nézve kijelentette a minister úr, hogy valamennyien a tisztviselők sorába lesznek felveendők. A másik kijelentés arra vonatkozott, hogy a minister úr ezt a javaslatot és a vasúti alkalmazottak szolgálati pragmatikájáról szóló javaslatot, ha törvényerőre emelkedtek, egyidejűleg kivánja szentesités alá bocsátani és életbeléptetni. Még pedig nem azért, mintha a nyújtott előnyökkel szemben új kötelességekkel akarná terhelni a vasúti alkalmazottakat, hanem azért, mert a szolgálati pragmatika megalkotásának itt volt már rég az ideje s czélszerűnek látszott erre a mostani alkalmat felhasználni. A bizottság helyeslőleg vette tudomásul a minister urnák ezt a kijelentését is. Ugyancsak helyeslőleg vette tudomásul a bizottság a kereskedelemügyi minister urnák azt a kijelentését, hogy a magyar királyi államvasutak által fentartott iskolák tanitószemólyzetének törzsfizetéseit legalább oly mérvben fogja rendeletileg megállapitani, mint azt az állami tanitók fizetéséről szóló legújabb törvénv megszabja, érintetlenül hagyva természetesen ezen személyzetnek ama pótlékait, melyeket azok különleges szolgálataikórt ma is élveznek. Megnyugvást keltett továbbá a minister urnák az a kijelentése, hogy azoknál, a kik soronkivül lesznek előléptetve, ez a körülmény az előléptetés közzétételével egyidejűleg szinte nyilvánosságra fog hozatni. Mindezek után van szerencsénk a módositott javaslat szövegét bemutatni, melyet alkalmasnak tartunk arra, hogy minden jogos és méltányos igényt kielégitsen s megnyugvást és hálát keltsen az érdekeltekben. Kérjük a tisztelt Képviselőházat, hogy e javaslatot elfogadni, azonban annak intézkedésein túlmenni ne méltóztassék. Kelt Budapesten, a pénzügyi bizottságnak 1907. évi május hó 23-án tartott üléséből. Széli Kálmán s. k., Moitsy Pál s. k., a pénzügyi bizottság elnöke. a pénzügyi bizottság előadója. 58*
