Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.

Irományszámok - 1906-472. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1903. évi állami zárszámadásról

472. szám. 37 átlaggal szemben, sőt az előirányzatnál is valamivel kedvezőbb, kielégítőnek nem mondható. A bizottság mindezen jövedelmi ágakra nézve elismeri ugyan, hogy azok prosperitását a közérdek némileg befolyásolja, a mennyiben az állami ingatlanok részben közgazdasági, különösen mezőgazdasági, de más közérdekeket is hivatva vannak szolgálni, mindamellett ajánlatosnak tartaná, hogy az állami birtokok jövedelmezőségének emelésére mód kerestessék. A pénzügyministerium rendelkezése alá tartozó bányászati és ipari üzemek 1903-iki eredményeit szintén nagyon kedvezőtleneknek kell minősítenünk. Nevezetesen: a) a fém- és opálbányászat tényleges eredménye az 1903. évben 1,140.112 korona deficzitet mutat. Ezen üzemek az előző években is mindig negatív eredményt mutattak fel, a mennyiben a fém- és opálbányászat az 1898. évtől 1902-ig terjedő 5 év alatt az államnak 2,897.74i koronájába került. Ezen éveknek 579.549 koronát kitevő átlagos vesztesége azonban az 1903. évben egyenesen megkétszereződött. b) Az állami vasgyárak üzeme az 1903. évben: 977.486 korona tiszta bevételt mutat fel, a mi az előző 5 év átlagos eredményével szemben némi javulást jelent. Itt kell a bizottságnak megemlékeznie azon sajnálatos jelenségekről is, a melyek a só jövedék kezelése és pénzügyi eredményei tekintetében az 1903. év során mutatkoznak. A sójövedék tiszta bevétele az 1903. évben 2-2,581.377 koronát te't ki, a mi az előző 5 évi átlaggal szemben 3,174.000 koronányi, az előző 1902. évvel szemben 6,118.000 koronányi csökkenést jelent. A sójövedék tiszta bevételeit lényegesen befolyásolta azon körülmény, hogy a kincstárnak e czímnél mutatkozó cselekvő hátralékai, vagyis eladott só fejében fenálló köve­telései, melyek az 1903. év elején 10,663.000 koronát tettek ki, az év végéig 16,366.000 koronára emelkedtek, ami egy magánczéggel a só forgalomba hozata­lára vonatkozólag kötött s annak jelentékeny sóhitelt nyújtó szerződéssel van összefüggésben. Ezen szerződésnek a kormány előadása szerint az leendett a czélja, hogy a sóforgalom a magánczég agilitása folytán emeltessék. Ezen vára­kozás az 1903. év során beigazolást nem nyert, a mennyiben a sóeladás az előző évhez képest csak igen csekély emelkedést mutat. A bizottság jelenti: 7. hogy az 1903. évben kedvezményes nyugdíjak és ellátások a következő össze­gekben utalványoztattak: az állami költségvetés terhére: 1. a közigazgatási bíróságnál: Kegydíj ....•"...-.. 386 K — f 2. a ministerelnökségnél: Nyugdíj . ...,"" 510 K — f 3. a belügyministeri tárczánál: Nyugdíj ......... 1.156 K — -f Személyi pótdíj ..... . 96 » — » Kegydíj . . . . ', , . . 1.883 » — » Meghosszabbítások .... 220 » — » 3.355 K — f 4. a pénzügyrninisíeri tárczánál: Nyugdíj . , . 1.H6 K — f Nevelési járulék . . .... 146 » — » Kegydíj ..*... 4.172 » 68 » Meghosszabbítások . . . . 4.230 » -— » 9.664 K 68 í

Next

/
Thumbnails
Contents