Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.

Irományszámok - 1906-485. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak évi fizetéssel biró alkalmazottai illetményeinek rendezéséről

485. szám. 161 mig a napibér kisebb állomásokon 3 K 60 fillért; nagyobb állomásokon 4 K-t, Budapesten, és Fiúméban 4 K 40 fillért elér. A mühelyi munkásokra vonatkozólag ez a kérdés jelenleg tárgyalás alatt van; h) a íiőkmühelyekben napibér mellett dolgozó kézművesek a végből, hogy keresetük a mühelyi munkások keresetével arányba hozassék, a fiőkmühelyékben való alkalmaztatásuk ideje alatt pótbérben részesülnek. A pótbér az alapbérhez arányitva napi 50 fillértől 1 koronáig terjedhet. A pőtbér a nyugbérosztályba való besorozásnál is beszámittatik. Intézkedni fogok továbbá az iránt, hogy időszakos fegyvergyakorlatra való bevonulás esetén a nős, illetve családdal biró egyezményes és szakmány-munkások egész alapbéröket, a napibér- vagy napszámban dolgozó, állandó jellegű, nős, illetve családdal bíró egyéb munkások és alkalmazottak pedig, napibérök vagy napszámuk 60%-át kapják meg. A mi egyébiránt az államvasuti munkások keresetének nagyságát illeti, erre vonatkozólag a 14—18. számú mellékletek alatt bemutatok öt kimutatást a különböző szolgálati ágakhoz tartozó munkások napikereseteiről, úgy amint azok az 1900., 1904. és 1907. években alakultak. E kimutatások számadatai a legvilágosabban mutatják és bizonyítják, hogy a munkások napi keresetei az egész vonalon végig mily tetemesen emelkedtek. így az egyezményes munkások például az északi főműhelyben munka-naponkint, átlag, fejenkint, már 6 K 03 fillért keresnek. Alig felszabadult iparos ifjak 300 munkanap alatt évenkint 1.281—1.508 K-át keresnek, és keresetük, napibérük emelkedésével növekszik annyira, hogy sok munkás 2.000—2.400 K-át keres. Ha ezeket a kereseti viszonyokat összehasonlítjuk más üzemek és gyárak munkabéreivel, azt látjuk, hogy a magyar királyi államvasutak munkásai e tekintetben is jobb helyzetben vannak, mint a magángyárak munkásai, s hogy a magyar királyi államvasutaknál a szakmunkások napi keresete körülbelöl 1 K-val nagyobb, mint a magángyárak munkásaié. Az itt bemutatott, és a vasúti szolgálati rendtartásról szóló, egyidejűleg benyújtott törvényjavaslat alapján kiadandó szolgálati szabályzatban gondoskodom a munkások állandósitásáről, pihenési és szabadságidejük szabályozásáról, fegyelmi ügyeik rendezéséről, illetve arról, hogy a három év óta már szolgálatban álló, állandó munkás, csak felerészben a munkások által választott, felerészben kinevezett tagokból álló — fegyelmi biróság határozata alapján legyen a szolgálatból elbocsátható. Intézkedni kivánok ezeken felül oly irányban, hogy: 1. Az állandó munkások részére tüzelő és világitő anyagok részletfizetésre is kiszolgáltassanak. 2. Szabad és személyzeti jegyek, valamint élelem bevásárlási könyvek 3 évi alkalmazás után a munkások családtagjai részére is épen úgy kiszolgáltassanak, mint a többi alkalmazottaknak. 3. A munkás a tényleges katonai szolgálat letelte után — ha előzőleg már legalább egy évet kifogástalanul szolgált az államvasutaknál — ennek szolgálatába okvetlenül visszavétessék. 4. A személyzet egészségügyének szolgálatára, a nagyobb személyzetű helyeken, fokozatosan külön orvosok alkalmaztassanak és fürdők létesittessenek. Képvh. iromány. 1908—1911, XD1. kötet. 21