Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.

Irományszámok - 1906-485. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak évi fizetéssel biró alkalmazottai illetményeinek rendezéséről

485. szám. 141 huzamosabb tartamú kiküldetéseknél (anyag-rovancsolások, tarifa- vagy kartellbizottsági ülések stb.) a többlet rendszerint V* napidij lesz. Mindezek pénzügyi kihatását pontosan megállapítani nem lehet, mert a kiküldetések számát és tartamát a beálló körülmények szabályozzák s igy előző esetekre alapitott számitás sem lenne megbizható. Csakis hozzávetőleges számitás szerint ez a többkiadás a kiküldetési napidijak és fuvarköltségek jelenlegi 2,000.000 Kt tevő évi összegének körülbelül 12-5%-a leend, minélfogva e czimen kereken 250.000 K többkiadást vettem számba. Nem lehetett kitérnem az egyenruha viselésére kötelezett tisztviselők és tisztviselőgyakornokok egyenruha-átalányának megállapítása elöl sem. Egyenruha viselésére a vasutaknak a végrehajtó külszolgálatnál alkalmazott azon tisztviselői és tisztviselő-gyakornokai vannak kötelezve, a kik szolgálatukból kifolyólag a közönséggel érintkeznek, mint az állomási főnökök, forgalmi szolgálattevők, raktári hivatalnokok, pénztárnokok stb. Ezeknél, jóllehet ők a tisztviselők között a legterhesebb szolgálatot teljesítik, az egyenruha beszerzési költsége tényleg többkiadásként jelentkezik, a központi és más, egyenruha viselésére nem kötelezett tisztviselők polgári ruhabeszerzési költségeivel szemben s igy valóban méltányos, hogy ezek a szolgálatból folyó többköltségek az azokat viselő alkalmazottaknak legalább részben megtéríttessenek, annál is inkább, mert a vasúti tisztviselők eladósodása első csirájának gyakran a kötelezett egyenruha beszerzése állíttatik. Az ezen tisztviselők által beszerzendő egyenruhákra személyenként és évenként 120 K-t veszek fel, úgy, hogy az egyenruha-átalány évi többköhsége 2.402 tisztviselő és 150 tisztviselő-gyakornok, összesen tehát 2.552 alkalmazott részére évi 120 K-val számítva 306.240 K-t teend. 5. Az összes mellékilletmények között legnagyobb a pénzügyi kihatása a kilométer- és őrapénzrendszer uj megállapításának. Az utazó (mozdony- és vonatkísérő) személyzetnek a régi időkből átvett és évtizedek óta változatlanul fentartott tiszta kilométerpénz díjazása a jelenlegi, teljesen átalakult viszonyoknak már egyáltalán nem felel meg, mert e rendszer mellett a személyzet díjazása nem áll helyes arányban a teljesített munka minőségével és mennyiségével, mivel a gyors és sürü közlekedésü vonalak személyzete indokolatlanul nagy előnyt élvez a lassú és gyér közlekedésü vonalak személyzetével szemben s igy az érdekelt személyzet keresete között feltűnő és rendkívül nagymérvű aránytalanságok állanak fenn. Ezek kiküszöbölése végett tanulmányokat tettem a mozdony- és vonatkísérő személyzetnek a tiszta őradijrendszer szerint való díjazására nézve, mely kétségtelenül egyenletesebb kereseti viszonyokat eredményezne, mint a kilóméterrendszerü díjazás, de nem találtam a szolgálat érdekében fekvőnek ennek elfogadását sem, mert ez a lassú és gyér vonatközlekedésü vonalak személyzetének nyújtana indokolatlan előnyt a gyors és sürü vonatközlekedéssel biró vonalak személyzetével szemben, ezen utóbbi fontosabb és terhesebb szolgálatot teljesítő személyzet rovására. Miután pedig súlyt kellett helyeznem arra, hogy a fontosabb és nagyobb felelősséggel járó szolgálatot teljesítő személyzet a szolgálat érdekében ezentúl is nagyobb keresetben részesittessék, mint a jelentéktelenebb vonalakon és vonatoknál szolgálatot teljesítő személyzet, ennélfogva a szükséges szabályozás ama föczélját szemelött tartva, hogy a személyzet díjazása annak igénybevételével teljesen összhangzásban legyen, legczélszerübbnek és az igazságos kereset-megosztást leginkább megközelítőnek találtam a vegyes díjazási rendszert, melynél úgy a tett szolgálatnak