Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.

Irományszámok - 1906-485. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak évi fizetéssel biró alkalmazottai illetményeinek rendezéséről

138 485.'szám. a kérdést, vájjon a jelenlegi altiszti személyzet közül kik soroztassanak a személyzet által kivánt segédtiszti státusba és kik hagyassanak bent az altisztek között, továbbá, kik minösittessenek a szolgák közül altisztekké át s kik maradjanak meg továbbra is a szolgák létszámában. És ha e szétválasztás megtétetett volna is, bizonyos, hogy a személyzet összesége ezzel sem lett volna megelégedve. Ha pedig csupán a mozdonyvezetők vétettek volna ki az általános táblázatból és soroztattak volna külön státusba, mint a hogy ezt ők nyomatékosan kérték, bizonyos, hogy más kategóriák is, mint a művezetők, irodaaltisztek, állomási felvigyázók; ugyanolyan jog érzetével kivánták volna a hasonló kiválasztást. Mindezeknek a nehézségeknek eleje vétetik azzal, hogy a B. táblázatban szétosztatott a nem tisztviselői évi fizetéses személyzet 34 fizetési csoportra, s minden fizetési csoport részére, megfelelő számú fizetési fokozattal, úgy a szolgálati idő, mint a szolgálat jelentőségéhez képest meghatározott várakozási időkkel biró előmeneteli sorozat állapíttatott meg. E fizetési csoportok és fokozatok úgy vannak alkotva, hogy a legtöbb szolgálati kategória részére két csoport, egy alacsonyabb és egy magasabb, némely kategóriánál pedig három egymásba nyúló csoport van tervezve abból a czélből, hogy az ambiczió ébrentartásával csak a kiválóbbak és érdemesebbek, azaz a magasabb csoportba besorozottak részére biztosittassék a magasabb fizetések elérése. Az egymást kiegészitő csoportokból a magasabba való juthatást egyébként — amint ez a törvényjavaslat 4. §-ának utolsó bekezdéséből kitűnik — a jövőben alkalmazandó személyzetre nézve bizonyos elméleti és gyakorlati szakvizsga letételéhez szándékozom kötni, miként az a porosz államvasutaknál is rendszeresítve van, a hol annak sikeres kiállása a magasabb csoportba való kinevezés előfeltételét képezi. Egyelőre azonban a szétválasztás csak is a hosszabb, kifogástalan szolgálat méltánylásával történhetik, miután ily szakvizsga előkészitése és szervezése, valamint a vizsgáló bizottság felállítása hosszabb időt igényel. Az egyes fizetések mérve megállapításának könnyebb elbirálhatása végett 4. sz. alatt mellékelem a B. táblázatba tartozandó személyzet fizetésének összehasonlító kimutatását. Az alsóbb személyzet fizetésének a B. táblázat alapján leendő rendezése az 5. sz. melléklet szerint 5,917.280 K több költséggel fog járni. A lakáspénzosztályok a B. táblázatba tartozó személyzetre nézve is ugyanazon öt lakáspénzosztályban állapittatnak meg, mint az A. táblázatban, de itt természetesen nem fizetési osztályok szerint —• a melyek itt nincsenek — hanem az évi fizetés magassága szerint 6 különféle fokozatban szabatnak meg s a százalékos megállapítás itt minden kivétel nélkül szigorúan keresztül vitetett. A lakáspénzek többköltsége a 6. sz. melléklet szerint 1,525.970 Kra tehető. Az eddigiekben ismertetett A. ésB. táblázatokba az évi fizetéssel biró személyzetbesorozását a törvényjavaslat 9. és 10. §§-aiban megállapított általános határozmányok szem előtt tartásával a részletekben akként kívánom foganatosítani, hogy az 1904. évi XVIII. törvényczikk alapján hivatali elődöm által 1904. évi július hó 19-én 50.924. szám alatt kiadott — tájékozásul a 13. számú mellékletként csatolt — rendeletnek A. szakaszában emiitett, továbbá az eddigi fizetési osztályokba nem sorolt tisztviselők (elnök, igazgatók, igazgatóhelyettesek és üzletvezetők) az A. táblázat fizetési osztályaiba és fizetési fokozataiba a következőképen soroztainak be : Elnök az A. táblázat I. fizetési osztályába. Igazgatók „ „ „ II. „ „ '