Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.
Irományszámok - 1906-476. A képviselőház munkásügyi bizottságának jelentése a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 451. számú törvényjavaslatról
96 476. szám. A beteg cseléd helyettesítésének költségét a cseléd béréből levonni tilos, kivéve, ha a betegséget nyilvánvalóan a cseléd hibája okozta. (22., 57. «j.). A gazda terhére a cseléd és családja részére szükséges gyógyszereket olyan módon kell rendelni ós kiszolgáltatni, mint az országos betegápolási alap terhére. (1898 : XXI. t.-cz. 14. §. 1. bekezdés, 3. pont.) Ha az éves cseléd vagy az éves cselédnek vele élő felesége vagy tizenkét éven aluli gyermeke meghal, az eltemetós költségéhez temetési segély czímón, nagykorú elhalálozása esetében húsz, kiskorú elhalálozása esetében tiz korona összeggel köteles a gazda hozzájárulni s azon vidék szokásaihoz mérten a temetéshez szükséges fuvarról is ő köteles gondoskodni. (22., 57. §.) A cseléd balesetbiztosítására nézve az 1900 : XVI. és az 1902 : XIV. t.-cz. szabályai irányadók. A kórházi és gyógyintézeti ápolásra nézve az 1898 : XXI. t.-cz. 5. §-a érintetlen marad. 29. §. , A gazda a cselédnek a közegészség követelményeinek megfelelő lakást köteles adni. (22., 57. §.) Ezen törvény életbelépte után a cselódlakásokat ugy kell építeni, hogy minden nős vagy családos gazdasági cselédnek külön szobája s külön kamrája legyen. A részletes szabályokat a törvényhatóságok szabályrendeletben állapítják meg. A cselédlakások építéséről vagy megfelelő átalakításáról — ha előbb nem teljesiti, vagy ha azt a törvényhatóságnak már hatályban lévő vagy ezután alkotandó szabályrendelete értelmében előbb teljesíteni nem tartozik •— ugy köteles a gazda gondoskodni, hogy e törvény életbeléptétől számított legkésőbb tiz év elteltéver valamennyi cselédje az előbbi bekezdés szabályainak megfelelő lakásban legyen elhelyezve. (22., 57. §.) f .30. §. A gazda köteles gondoskodni arról, hogy a cselédnek vasárnapon ós saját sátoros ünnepein munkaszünete legyen. Köteles a gazda akként intézkedni, hogy cselédje, a nélkül, hogy kötelességót mulasztaná, időről-időre saját hitfelekezete délelőtti isteni tiszteletében részt vehessen. (22., 43., 57. §.) A munkaszüneti napon a gazda a cselédtől az állatoknak és férőhelyüknek rendes ellátásán, tisztántartásán, továbbá a majornak rendbehozatalán felül rendesen semmiféle más munkát nem kívánhat ; ha azonban valamely munka a fenyegető kár miatt halaszthatatlan s annyira sürgős, hogy elmulasztása a gazdára súlyos anyagi kárral járna, a gazda a cselédtől kivételesen az ilyen munkát a munkaszüneti napon is, az azon vidéken szokásos napszám külön kifizetése mellett megkívánhatja s a cseléd az ilyen munkát teljesíteni köteles. (18., 57. §.) Az első bekezdés szabályai nem vonatkoznak a személyszállításra szükséges fogatok kocsisaira, továbbá azokra a cselédekre, a kik háztartási munka teljesítésére is szegődtek (1. §.), végül azokra, a kik olyan teendőkre szegődtek, a melyeknek félbeszakítása a gazdaság természete vagy az alkalmazás czélja szerint lehetetlen (pld. csősz, fejős, vadőr stb.). Ezekre nézve a gazda — ha a cselédre nézve kedvezőbb megállapodás nincs a szerződésben —