Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.
Irományszámok - 1906-411. Törvényjavaslat a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanitók járandóságairól
86 411. szám. Népoktatásunk fogyatékosságának egyik főokát abban is kell ugyanis keresnünk, hogy népiskoláink között rendkívül sok az osztatlan, egytanitós iskola, melyben köztudomás szerint sokkal nehezebb oly jó tanítási eredményt elérni, mint a két- vagy épen többtanitós iskolában, a hol a gyermekeket osztályonként, vagy legalább is alsóbb és felsőbb osztályok szerint csoportosítva, külön tanítók tanítják. Magyarországon igen nagy számmal vannak olyan, még pedig népes községek, a melyekben a tanítást két vagy több egytanitós felekezeti iskola látja el, holott, tekintettel a község lakosságának és tanköteleseinek összes számára, a községben egy többtanitós iskola állhatna fenn. Hogy az egytanitós iskola, a népiskolának e legkevésbbé tökéletes alakzata, nálunk milyen túlságosan nagy arányban fordul elő, kitűnik abból, hogy az 1904/5. tanévben a magyarországi (anyaországi) 16.510 elemi iskola közül 11.093, vagyis az összes elemi iskoláknak 67'2°/o-a volt egytanitós, mig pl. Ausztriában az 1902/3. tanévi hivatalos statisztika szerint (ujabb adatok még nincsenek közzétéve) az ott fennálló 19.087 elemi iskola közül csak 7676, azaz 402°/o volt egytanitós. Még élesebben mutatkozik a különbség Ausztria javára a tökéletesebb szervezetű többtanitós iskolák további részletezésénél. Volt ugyanis a többtanitós elemi iskolák között: Magyarországon Ausztriában 2 tanitós .. 2.775=16-8°/o 5.110=26-8°/o 3 tanitós 975= 5-9°/o 2.226= 11-7°/o 4 és többtanitós . . . . 1.667=lQ-l°/o 4.075-21-3% Többtanitós iskola összesen: 5.417=32-8°/o lL411=59'8°/o A tökéletesebb alakzatú — legalább 4 tanitós — iskolák tehát Magyarországon az összes népiskoláknak alig egytizedét teszik, Ausztriában ellenben több, mint egyötödét s a 3 tanitós iskolák is kétszer és a 2 tanitós iskolák is másfélszer kedvezőbb arányban fordulnak elő Ausztriában, mint Magyarországon. Ez összehasonlítás jelentőségét még súlyosbítja az körülmény, hogy Ausztriában a lakosság 23.1 3 községben lakik, egy községre tehát csak 1118 lélek esik, Magyarországon ellenben a községek száma csak 12.576 s egy községre 1330 lélek jut, emellett Ausztriában a telepek és egyéb külön megnevezésű lakott helyek száma 54.927-re rúg, nálunk pedig csak 21.648-ra; kétségtelen tehát, hogy Magyarországon a népesség sokkal jobban van tömörülve, mint Ausztriában, a minek következtében tulajdonképen azt lehetne várni, hogy minálunk sokkal nagyobb számmal legyenek többtanitós iskolák, mint Austriában. 1 ) Ezek azok a fontos indító okok, a melyek azt követelik, hogy csak olyan népiskola részesülhessen akár fizetéskiegészités, akár korpótlék czímen államsegélyben, a mely iskolára a hazafias és jó népoktatás érdekében feltétlenül szükség van. 16. §. Ezen szakasz az állami segélyezés egyik lényeges feltételéül azt szabja meg, hogy akár fizetés, akár korpótlékkiegészités czímén nyer államsegélyt a tanitó, mindenesetre iskolájában a tanítás a törvényes követelményeknek megfelelő legyen. Tehát a felekezeti népiskolákban az 1868 ; XXXVIII. t.-cz. 11. §-ában, M Említésre érdemes, hogy a népoktatás a jelzett szempontból Horvát-Szlavonországokban is helyesebben van szervezve, mint az anyaországban, mert ámbár Horvát-Szlavonországok népessége tudvalevőleg sokkal kevésbé tömörül nagy városokban és népes községekben, rnint az anyaországé, mégis Horvát-Szlavonországban az elemi iskoláknak közel fele (43'3°/o) két- vagy többtanitós, nálunk pedig az iskoláknak nem is egészen egyharmada ^32-b°/oJ esik a népiskoláknak ezen tökéletesebb alakzatára.
