Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.

Irományszámok - 1906-411. Törvényjavaslat a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanitók járandóságairól

411. szám. 81 3. §. Az 1893 : XXVí. t -ez. 2. §-a a tanítók ötödéves korpótlékát 50 írtban állapította meg, a mely öt izben vált esedékessé. Ezzel szemben ez a törvényjavalat összesen hat (négy kétszáz, két egyszáz koronás) korpótlékot állapit meg. E/.zel a tanító 30 évi szolgálat után az I. fizetési csoportban 2200 korona, a II. csoportban 2100 korona és a III. csoportban 2G00 korona végjavadalmazást fog élvezni. Korpótlék tekintetében a szolgálati időt attól az időtől kellett megállapítanom; mely időtől kezdve az 1893. évi XXVI. t.-cz. a tanítók számára az ötödéves pótlékra való jogosultságot megállapította, vagyis 1893. évi október 1-től kezdve, de a>zal a korlátozással, hogy azok a tanítók, a kiknek az 1893: XXVI. t.-cz. alapján az első két korpótlék már a jelen törvény életbeléptetése előtt kijárt, majd a 3-ik és 4-ik korpótléknál tarthatnak igényt 200—200 korona korpótlékra. A négy kétszáz- és a két egyszáz-koronás korpótlék beosztása tekintetében eltértem attól az időrendtől, melyet az 1907. évi költségvetés tárgyalása alkalmával, mint tervemet a képviselőháznak bejelentettem. Ugyanis, jelen javaslatomban az előbb tervbe vett 3-ik és 4-ik 100—100 korona korpótlék helyett a 2-ik és 3-ik korpótlékot kívánom 100 — 100 koronában megállapítani. Ezen eltérés mit sem változtat az eredeti terv azon végeredményén, hogy a tanitó 40 évi szolgálat után 2000, 2100, illetőleg 2200 korona nyugdíjba számitható minimális illetményt fog élvezni. Ezen elhatározásom indokául főleg az a körülmény szolgált, hogy az előbb tervbe vett korpótlékbeosztás szerint azon régebben szolgáló tanítók, a kik a jelen törvényjavaslat törvényerőre emekedése, illetve hatálybalépte előtt már az I. vagy II. korpóllék élvezetében voltak, hátrányba kerülnének azokkal a tanítókkal szemben, a kik az uj törvény hatálya alatt érik el az I. korpótlékot ; ezen hátrányuk még azzal sem szűnt volna meg, hogy az eredeti terv szerint, a 3-ik és 4-ik korpótlékra megnyíló igenjük alkalmával a tervbevett 100—100 koronás korpótlék helyett 200—200 korona korpótlékot nyertek volna. Ezt a hátrányt a következő példa világítja meg: A. tanitó szolgálatának 5-ik évét, p. o. 1907. évi május 31-én tölti be. Ez a tanitó a most érvényben levő 1893: XXVI. t.-cz. 2. §-a alapján 1907. évi június hó 1-től évi 100 korona évötödös korpótlékot nyer, s az eredeti tervezet szerint az I. korpótléknál neki hiányzó Í00 koronát csak 1917. év június hó 1-től, tehát 10 év múlva kaphatta volna meg, vagyis addig összesen 1000 korona vesztesége lett volna. B. tanitó szolgálatának 5-ik esztendejét 1907. év június hó 2-án tölti be, I. korpótléka tehát 1907. év július hó 1-töl kezdve jár. Minthogy azonban akkor jelen javaslat, mint törvény már életbe lépett, ez az I. korpótléka évi 200 korona. A. tehát csupán azért, mert Mt nappal előbb kezdte meg szolgálatát, 1000 K-val kevesebbet kap J5-nél. Minthogy sokkal nagyobb azon tanítók száma, (17.000) a kik már korpótlékot élveznek, mint azoké, a kik még öt évi szolgálattal nem birnak, megváltoztattam eredeti tervemet, hogy a sokkal nagyobb számú, régebb szolgálattal bíró tanitócsoport igényeit kielégíthessem. A szolgálat igazolt megszakítása tekintetében az 1875. évi XXXII. t.-cz. 8. §-ával megegyező rendelkezést vettem fel. Arra nézve, hogy a községi és felekezeti tanítók fizetésének igy tervezett rendezése az állam részéről mily hozzájárulást fog igényelni, a községi és feleKépvh. iromány. 1906—1911. XH. kötet. H