Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.
Irományszámok - 1906-410. Törvényjavaslat az állami elemi népiskolai tanitók illetményeinek szabályozásáról és az állami népiskolák helyi felügyeletéről
410. szám. 55 Az elemi népoktatásnak ilyen szocziális irányú rendezése szükségessé tette, hogy a tanítók gazdasági képzéséről is fokozottabb mérvben gondoskodjunk. Ezen gazdasági képzésről a földmívelési minister ur akként gondoskodik, hogy az elemi iskolai tanítóképzőnek négy éves tanfolyamát kiváló sikerrel végzett, és jeles tanítói oklevelet nyert ifjakat az áliami földmíves iskolákban még két évig tartó tanfolyamra felvesz, s ezen idő alatt a tanítójelöltek a gazdaság egyes ágaiban alapos képzést nyernek, a mellett a földmíves iskolai cselédség gyermekeit oktatják s ekként a tanításban is kellő gyakorlatot szereznek. A két évi tanfolyam végeztével gazdasági iskolai szaktanítói képesítő vizsgálatot tesznek, s mint ilyen gazdasági szaktanítók főleg az állami elemi népiskolával biró népesebb és gazdasági tekintetből jelentékenyebb községekben az elemi népiskolákkal szerves kapcsolatban szervezett gazdasági ismétlő-iskolákhoz gazdasági szaktanítókká neveztetnek ki. A gazdasági szaktanitónők képzése pedig akként történik, hogy ezek a tanítónői oklevél megszerzése után ugyancsak a földmívelésügyi minister úr által rendezett háztartási, kertészeti, méhészeti stb. tanfolyamokon vesznek részt, és azután neveztetnek ki a gazdasági ismétlő-iskolákhoz szaktanitónökké s főfeladatuk a 13—15 éves leánygyermekeket a háztartás, konyhakertészet stb. ismereteibe főleg gyakorlati irányban bevezetni. Minthogy ezen szaktanítók és tanítónők a tanítói oklevél megszerzése után még két, illetőleg egy évi továbbképzésre vannak utalva, illetményeik eddig is magasabbak voltak, mint az elemi népiskolai tanítóké. Ugyanis az állami költségvetésben a gazdasági ismétlő iskolák czíme alatt a gazdasági szaktanítók illetményei 1200 kor., a szaktanitónőké pedig 1000 kor. alapfizetéssel, továbbá az 1904. évi I. t.-cz. alapján kijáró személyi és az 1893 : XXVI. t.-cz.-ben megszabott ötödéves korpőtlékokkaL végre a szabályszerű lakáspénzzel vannak fölvéve. Javaslatom B) mellékletén van megállapítva a gazdasági ismétlő-iskolai szaktanítók és szaktanitónöknek tőlem tervbe vett ujabb szabályozása. E szerint a szaktanító alapfizetése 1400 kor., 5 év múlva 1800 kor., 11 év múlva 2100 kor., 15 év múlva 2400 korona, azontúl minden öt évben 200 korona fizetésemelkedés egészen a 30-ik szolgálati év betöltéséig, a mikor ekként a szaktanító végfizetése 3000 koronára emelkedik. A szaktanitónő alapfizetése 1200 kor., 5 év múlva 1500 kor., 10 év múlva 1800 kor., azontúl minden 5 évben 200 kor. fizetésemelkedés, egészen a 30-ik szolgálati év betöltéséig, a mikor a szaktanitónő végfizetése 2600 kor. Ezenkívül a XI. fizetési osztálynak megfelelő lakáspénz illeti a szaktanítókat és tanítónőket. Az 1907. évi állami költségvetésben 60 gazdasági szaktanító és 16 gazdasági szaktanitónőnek az illetményei vannak felvéve. Ezen létszámnak megfelelő, tőlem tervbe vett fizetésrendezése a következő eredményre vezet: Az 1907. évi költségvetésbe fel van véve 60 szaktanító és 16 szaktanitónő illetményeire (fizetés, személyi pótlék, korpótlék és lakáspénz) . . 117.920" K. 1. központi szaktanító illetménye . . . 2.100 » 120.020 K. A tervezett fizetésrendezés szerint szükséges: 1. fizetésekre . . . . 113.200 K. 2. lakáspénzekre 21.120 » Összesen" '. '. ~ . 134.320 K. A többköltség tehát . 14.300 K.
