Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.

Irományszámok - 1906-410. Törvényjavaslat az állami elemi népiskolai tanitók illetményeinek szabályozásáról és az állami népiskolák helyi felügyeletéről

410. szám. 58 tisztviselők rendszerint csupán gyakornoki minőségben, s ehhez hasonló javadalmazással kezdik és folytatják néhány évig szolgálatukat. Öt évi zolgálat után az állami tanitó fizetése 400 koronával emelkedik. Ennek a fokozatnak a megállapításánál tekintettel voltam arra a körülményre, hogy rendszerint ebben a korban alapit a tanitó családot. Tiz évi szolgálat után és azontúl minden 5 évben egész a 30-ik szolgálati év betöltéséig 200—200 korona fizetésemelkedésben részesül az állami tanitó, úgy hogy 30 évi szolgálat után az I. fizetési csoportba osztott állami tanitó 2.600, a II. csoportban levő 2.500 és a III. csoportban levő 2.400 korona végfizetést fog elérni, Ez a fizetési rendszer nagyban és egészben megfelel a többi állami tisztviselők gyakornoki, illetőleg a XI. és X. fizetési osztályban élvezett fizetési fokozatoknak. Mindazon állami tanítók, akiknek nincs természetben lakásuk, a XI. fizetési os lályba sorozott állami tisztviselőkével egyenlő lakáspénzt élveznek, azzal a különbséggel, hogy a lakbérosztályokba nem sorozott községekben 200 korona lakáspénz van számukra megállapítva. A jelen törvényjavaslat indokolásával kapcsolatosan külön bemutatom Európa nyugati államaiban a közelmúltban fennállott és legújabban újból megállapított tanítói fizetési rendszereket. Ezekből a kimutatásokból azt a meggyőződést meríthetjük, hogy a mi mostani tanítói fizetésrendezésünk a nyugati államokban fennálló vagy legalább még a közelmúltban fennállott tanítói fizetések jó nagy részével összehasonlítva, kiállja a versenyt. Megfontolandó, hogy mi most rendezzük első ízben az állami tanítók javadalmazását és hogyha e tekintetben kénytelenek vagyunk az állam pénzügyi helyzetére és különösen a nagyszámú párhuzamos szükségletekre figyelve, bizonyos mértéket tartani, mégis a mostani rendezés legalább biztos alapot nyújt arra, hogy a viszonyok kedvező alakulásának felhasználásával a tanítók javadalmazását mennél czélszerűbben fejleszthessük. A jelen törvényjavaslatban az állami elemi népiskolai tanitók javára részletezett fizetésrendezés pénzügyi eredménye a következő: Az 1907. évi állami költségvetésben állami elemi iskolai tanitók javadalma czímén fel van véve: 1. fizetés és az 1904. évi I. t.-cz alapján esedékes személyi pótlék fejében . . . 6,756.120 K, 2. személyi pótlék fejében ...... 33.178 » 3. 1907. évre esedékes személyi pótlékok többlete 53.500 » 4. korpótlékok 750.000 » összesen • • . 7,592.798 K, 5. lakáspénzek , . 1,061.560 » 6. igazgatói díjak 95.000 » 8,749.358 K. A jelen fizetésrendezési törvényjavaslat szerint az 1907. évi július 1 én az állami elemi népiskolai tanitók a következő iiletmény élvezetébe lépnek: 1. fizetés czímén 8,160.300 K, 2. személyi pótlék 65.677 » összesen . . . 8,225.977 K, 3. lakáspénzek . . . . . 1,069.960 » 4. igazgatói díjak 159.300 » összes illetmény . ~~l 9,455.237 K. Levonva az 1907. évi költségvestésben már felvett fedezetet 8,749.358 K, Az illetményrendezés első évi többlete . . 705.879 K.