Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.

Irományszámok - 1906-442. A közoktatásügyi bizottság jelentése "a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanitók járandóságairól" szóló 411. számú törvényjavaslatról

344 448. szám. tanítói állásra a jelen törvény 29. §-ában ésaz 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 139.. §-ában említett eseteket és a jelen törvény 2. §. 3. bekezdésében engedett ideiglenes intézkedést kivéve, segédtanító nem alkalmazható. 10. §. A községi és a hitfelekezeti elemi népiskolák fentartói kötelesek a tanítók ö-szes járandóságairól, fizetésekről egyénenként nyilvántartást vezetni. Az ennek alapján kitüntetett hátralékok az iskolafentartót illetik, s az egyes hátralékos adósoktól az iskolafentartó javára közigazgatási utón hajtandók be. Az iskolafentartó azonban köteles, a tanító összes javadalmainak esedékessé vált részleteit, pontos időben kiszolgáltatni, tekintet nélkül a hátralékokra és az ezek behajtására irányuló eljárásra. A végrehajtás módozatait a vallás- és közoktatásügyi minister, a belügyi és pénzügyi ministerekkel egyetértő!eg, rendeleti úton állapítja meg. 11. §• Ha a hitfelekezeti elemi népiskola tanítója az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 141. §-ának harmadik bekezdése értelmében kántori teendőt is végez, a tanítói alapfizetés megállapításakor a jelen törvény 2. §-ában megállapított legkisebb alapfizetés erejéig a tanítói és kántori járandóságok együttesen tanítói fizetésnek veendők, s ennélfogva a nyugdíjjogosultság megállapításánál is, az ekként együtt. tesen számított fizetés veendő alapul. 12. §• Úgy a községi, mint a hitfelekezeti elemi népiskolák fentartói kötelesek az iskoláikban alkalmazott rendes lanitóknak járandóságait a jelen törvény életbeléptétől számított 3 éven belül, vagyis 1910. június hó 30-ig, a jeltn törvény 2—3. §-ában megállapított legcsekélyebb összegekig biztosítani. A mennyiben erre a 15. §. rendelkezései szerint megállapított szegénységük miatt nem képesek, tartoznak legkésőbb 1910. szeptember hó 30 ig az alább meghatározott módon a hiányt pótló állami segélyért a vallás- és közoktatásügyi ministerhez fordulni. Olyan község folyamodványa, mely az 1868 : XXXVIII. t-ez. 35. §-a által engedélyezett 5°/o-os iskolai adót ki nem vetette vagy lti nem merítette, tárgyalás alá nern vehető. Ezt az állami segélyt az iskolafentartók jelen törvény életbelépte után mindjárt, bármikor igénybe vehetik minden oly iskola tanítóira nézve, mely e törvényben megállapított feltételeknek megfelel. Már létező iskolák, ha fentartóik a fentemlitett határidőn belül segélyért nem folyamodtak, ilyent később csak akkor nyerhetnek, ha anyagi helyzetüknek időközben beállott rosszabbodását a 15. § ban körülirt eljárás útján kimutatják. Ha az állam valamely községben oly állami iskolát tart fenn, vagy állit fel a jövőben, mely az ott levő összes, 6—12 éves tanköteleseket befogadni képes, az ott létező más jellegű és akár tanítói alapfizetés, akár kórpótlék kiegészitése czímén az állami segélyt már élvező iskolák tanítóitól, az államsegély csak akkor vonható el, illetőleg azoktól, a kik azt még nem élvezték, csak akkor tagadható meg, ha azt fontos állami érdekek kívánják.