Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.

Irományszámok - 1906-440. Törvényjavaslat a m. kir. államvasutak és a m. kir. posta- és távirdaintézet részére beszerzendő forgalmi eszközök, valamint a m. kir. államvasutak állomásain és vonalain szükséges beruházások költségeinek fedezéséről

440. szám. 247 Természetes, hogy a vonatok ily nagy tömege az egyvágányú pályán •csak nagy nehézségekkel ós a,vonatok nagy késleltetésével közlekedhetik. . ; Minthogy továbbá ezen a vonalon vezettetik át ugy a budapest—predeáli, mint a budapest—tövisi és a püspökladányi-körösmezői vonalak személyiorgalma, ennélfogva ez a vonal a gyors-, a személy- és a különböző különleges rendeltetésű gyorstehervonatok által oly nagy mértékben van igénybe véve, hogy azon a tehervonatok már alig mozoghatnak kellőképpen és minden uj személyvonat befektetése a tehervonatok csökkentését vonja maga után. Hozzájárul ehhez még az a körülmény is, hogy a vonal forgalma nem egyenlő mindkét irányban, mivel Ujszászról Rákos felé majdnem kizárólag xakott kocsikból álló vonatok, ellenben Rákostól Ujszászig túlnyomóan üres kocsikból álló vonatok közlekednek, úgy, hogy az előbbi irányban a vonatforgalom kb. 35—40°/o-kal erősebb, mint az ellenirányban. A második vágány lótesitóse nélkül e vonal további forgalom-emelkedést nem bir el és ezért a második vágány kiépitése továbbra már nem odázható el. Ehhez képest a második vágány megtervezésére, az élőmunkákra, a földmunka részben való előállitására, továbbá az állomásoknak, úgymint Ujszász stb. bővítésére a 6,250.000 koronával számított építési összegből a folyó 1907. évre 600.000 koronának az engedélyezése szükséges. 2. A smlnok—czeglédi vonal második vágányának kiépitése. A m. kir. államvasutak hálózatán eszközlendő beruházásokról szóló 1897. évi XXX. t.-czikkel engedélyezett beruházások között a szolnok—czeglédi második vágány kiépítésére 1,800.000 K vétetett fel azzal a programmal, hogy az épitós az 1899. évben megkezdessék ós három óv alatt végrehajtassák. A II. vágány kiépítését indokolttá tette már akkor is ós még szükségesebbé teszi ma az a körülmény, hogy az ország keleti és délkeleti részéből Szolnokon át Budapest felé irányuló forgalom állandóan annyira megnövekedett, hogy azt az őszi és téli idényben, az egyvágányú rákos—ujszászi és szolnok—czeglédi vonalakon, azoknak túlterhelése folytán, csak nagy akadályok legyőzésével és vonatkésésekkel lehetett lebonyolítani. A helyzet könnyítésére tehát a budapest—czeglédi kétvágányú vonal kiegészítéseként a czeglód—szolnoki vonalon a II. vágánynak a kiépitése vétetett tervbe. Ez az építkezés azonban a következőkben említett körül.mény folytán mindeddig nem volt megvalósítható. Az 1902.és 1903. évi állami költségvetési törvényjavaslatok indokolásaiban ugyanis előadatott, hogy az államvasutak kocsiállományának szükségszerű további szaporítása, egyúttal a hazai vas- és gépipar, nemkülönben az egyéb iparágak terén beállott pangás lehető enyhítése indokából az 1897. évi XXX. t.-czikk 1. §-ában II. szám alatt »személy-, teher- és kalauzkocsik beszerzésére« felvett 42,800.000 K hitelösszegen felül az 1899. és következő évben a hazai gyáraknál 35,405.000 K értékig terjedő waggonmegrendelések történtek és •egyúttal bejelentetett, hogy ez az összeg az emiitett törvényczikk többi czímeiből fog födöztetni, valamint hogy az ily módon történt hitelelvonás folytán a vonatkozó czímeknél a tervezett munkák végrehajtásához szükséges, de •e törvény keretéből ily módon hiányzó födözetről külön törvényhozási intézkedések utján kellend majd gondoskodni. Ennek folytán a törvényben felvéve volt munkák egy részét, s azok között & szolnok—czeglédi II. vágány építését is elhalasztották.