Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.

Irományszámok - 1906-440. Törvényjavaslat a m. kir. államvasutak és a m. kir. posta- és távirdaintézet részére beszerzendő forgalmi eszközök, valamint a m. kir. államvasutak állomásain és vonalain szükséges beruházások költségeinek fedezéséről

228 440. szám. pedig 15,875.568 kilométer volt, a hálózat tehát ezen 11 év alatt 4,157.897 kilométerrel, vagyis 35-5%-kal növekedett, a mi 3780 km. évi átlagos vonalszaporulatot jelent, mely kereken évi 3-2% gyarapodásnak felel meg. Vizsgálva már most a teljesítményt ugyan abban az időközben kitűnik, — a mit az 1. melléklet részletesen kimutat, — hogy ez az 1896. évi 51,409.975 vonatkilométerről 1906. évben 76,170.000 vonatkilométerre emelkedett. A szaporulat tehát itt 24,760.025 vonatkilométer, azaz 48-2 '/u. Az utasok száma 1896-ban kereken 46 millió, az 1906. évi megközelitő adatok szerint 74 millió volt, vagyis az 1906. évben 28 millióval több utast szállitottak a m. kir. államvasutak, mint 1896-ban, a mi 60-9°/o emelkedésnek felel meg. Az átlagos évi szaporulat ezen időközben 6°/o-ot tesz, az 1904. évtől kezdve azonban ó szaporulat az előző évvel szemben 8-2?/o, 10-5'Yo, 1906. évben pedig 11 százalékot tesz ki. A fizető teherforgalom (gyors- ós teberárúforgalom) a mondott időszak alatt 221 millió tonnáról 37*6 millió tonnára szökött, a szállításra került többlet tehát 15 5 millió tonna, vagyis az absolut emelkedés 70'2°/o, az átlagos évi emelkedés pedig 7°/o. A személyforgalomhoz hasonló meglepő eredményt mutat az áruforgalom fejlődése is, a mennyiben 1902-ben az előző évvel szemben 46' o,1903-ban 5-6°/o, 1904-ben 6-7°/o, 1905-ben 7-5% és 1906-ban az ideiglenes adatok alapján 10'9°/o az emelkedés. A teheráruforgalomnál mutatkozó évi 7°/o-os és a személyforgalomnál észlelt 6°/o-os emelkedés a vonalszaporulat 32°/o-os értékével való párhuzamban állitásából kitűnik, hogy a fejlődós nemcsak a hálózat kiterjesztéséből folyó aránylagos növekedés, hanem a forgalom nagy arányú ós belterjes fellendülésének az eredménye. A bevételek és kiadások alakulásáról szóló adatok a II-vel jelölt táblázatban foglaltattak össze. Ezek szerint a bevételek az előző eredménynyel szemben 1902-ben 3-3°/o, 1903-ban 3-9'Vo, 1904-ben 4-6%, 1905-ben 6-7°/o és 1906-ban a rendelkezésre álló ideiglenes adatok szerint 9'4°/o-kal emelkedtek. A kiadások pedig 1902-ben l-8°/o, 1903-ban 3-8°/o, 1904-ben 4-8°/o, 1905-ben 8-8°/o ós 1906-ban 6'6°/o-kal emelkedtek. Az 1896—1906. évi tőkebefektetésekről, az ezen években elért forgalomról és az üzleti összbevételekről szóló adatokat a III. kimutatás tünteti föl. Ezek szerint az előző évvel szemben 1902-ben l6°/o, 1903-ban 1-23%, 1904-ben 2-07°/o, 1905-ben l-79°/o és 1906-ban 0-51°/o a tőkeemelkedés. Végül a m. kir. államvasutak zárszámadása szerinti üzleti összbevétel 1902-ben 3-2°/o, 1903-ban 3-9°/o, 1904-ben 4-6%, 1905-ben 6'7°/o és 1906-ban az ideiglenes adatok szerint 9°/o-kal emelkedett. Ezek az eredmények világosan bizonyítják, hogy a befektetések nem történtek arányosan a forgalom fejlődésével és az összbevétel emelkedésével. A forgalom ezen nagymérvű emelkedésének természetes következménye az volt, hogy a kielégítésre váró szükségletek is nagyobb arányban növekedtek s bár az 1904. évi XIV. t.-cz. vasúti beruházásokra különböző czímeken összesen mintegy 153,040.000 K hitelt biztositott, valamint az évi állami költségvetések keretében is történt a beruházásokról némi gondoskodás, a szükségletek, különösen a hálózatnak belterjes fejlesztése terén még sem nyertek kellő kielégítést s a m. kir. államvasutak tényleges beruházási szükséglete kielégítve nem lett. E mellett figyelembe veendő az is, hogy a közönség igényei mindinkább fokozódnak s ezen igények kielégítése elől ezen nagy állami intézménynek