Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.

Irományszámok - 1906-434. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896:XXXIII. t.-cz. módositása és kiegészitése tárgyában" 353. szám alatt beadott törvényjavaslatról

434. szám. 215 s felebbezóssel egyedül a vádlott, még pedig csupán a büntetés enyhítése czéljából élt, midőn tehát a büntetés további enyhítése egyáltalán lehetetlen ós hivatalból észlelendő semmiségi ok sem forog fenn: a kir. ítélőtábla tanácsülésen dönthessen s ne legyen kénytelen az olyan ügyekben teljesen hiábavaló felebbvifeli főtárgyalást elrendelni. A törvényjavaslat másik nagyfontosságú czólja a jogegység biztosítékainak fokozása, még pedig a döntvónyjog törvényhozási szabályozása által. A bizottság többsége a tervezett intézkedésekkel szemben felmerült azt az aggodalmát, hogy az elvi jelentőségű határozatoktól való eltérés esetén követendő eljárás megszabása az ítélkezés szabadságát korlátozza, nem tette magáévá. A jogkereső közönség érdeke, nemkülönben a büntető igazságszolgáltatás egyöntetűségéhez és ingadozás nélkül való állandóságához fűződő magasabb rendű közérdekek feltétlenül megkövetelik, hogy a törvényhozás a birói függetlenség legkisebb érintése nélkül olyan hatályos módokról is gondoskodjék, a melyekkel elérhető lesz ama visszás, sőt tarthatatlan állapotok megszüntetése, hogy egy ós ugyanazon tárgyú jogvitában teljesen ellentétes curiai ítélkezés éveken át lehetséges legyen. Ezért rendeli el a javaslat, hogy ezentúl necsak a büntető teljes üléseken, valamint a nem csupán büntetőjogi természetű kérdések eldöntésére ajánlott vegyes teljes üléseken hozott határozatok, hanem az egyes büntető tanácsoknak is minden olyan elvi jelentőségű határozata is rendszeres gyűjteménybe foglaltassák, a melyet erre a czólra a kir, Curián az alábbi módozat szerint szervezendő bizottság fog kiválasztani. A gyűjteménybe felvett elvi határozatoktól való eltérés szándóka esetén a fölmerült jogvita a büntető tanácsok teljes ülése, illetőleg a vegyes teljes ülés döntése alá lesz bocsátandó, a miben az igazságügyi bizottság nem a birói meggyőződós szabadságának csökkentését, hanem a helyes ítélkezés biztositékainak emelését látja. Hogy azonban a birói függetlenség érintésének legtávolabbi látszata is elkerültessék, a bizottság a határozatok kiválasztására vonatkozó rendelkezéseket az eredeti javaslattól eltérőleg akként szövegezte, hogy a kiválasztást a kir. Curia büntető szakosztályának vezetője elnöklete alatt a büntető tanácsok vezetőiből ós a korona-ügyészség képviselőjéből álló bizottság kizárólagos hatáskörébe utalta. Ezzel a módosítással a bizottság meggyőződése szerint minden aggodalom tárgytalanná van téve. Egyéb a mellékelt a szövegben javasolt módosítások pusztán a változott szerkezet által kívánt kiegészítések ós irályi változtatások. Mindezek alapján javasoljuk a tisztelt Képviselőháznak a tórvényjavaslatnak a csatolt szerkezetben való elfogadását. Kelt Budapestén, a képviselőház igazságügyi bizottságának 1907. évi február hó 27-ón tartott üléséből. Bakonyi Samu s. h., az igazságügyi bizottság előadója. Holló Lajos s. k., az igazságügyi bizottság elnö'lcc.