Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.

Irományszámok - 1906-433. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a polgári törvénykezési rendtartásnak és a sommás eljárásról szóló 1893:XVIII. törvényczikknek módositása tárgyában" 352. szám alatt beadott törvényjavaslatra nézve

433. szám. 209 kívánja a kir. járásbíróságok hatáskörét (1., 2. §.), szűkíti a kir. járásbíróság hatáskörébe utalt ügyekben a kir. Curia felebbviteli hatáskörét (3. §.), a kir. törvényszék elé tartozó rendes perek egy részében a felebbvitelt korlátozza (4., 5. és 7. §.), végül házassági és holttányilvánítási perekben a hivatalból való felülvizsgálat szabályát megszüntetni kívánja. A bizottság a javaslatot főleg abból a szempontból tette vizsgálat tárgyává, hogy mig az egyrészt kétségtelenül az igazságszolgáltatás gyorsítását s a Cmia tehermentesítését czólozza ós eredményezi, másrészt a jogszolgáltatás alaposságára ós olcsóságára hátrányos befolyással nincsen-e. A törvényjavaslat indokolásában felhozott és az alább a részleteknél előadott indokok az igazságügyi bizottságot arra a meggyőződésre vezették, hogy elvitázhatatlanul a javasolt rendelkezések részben az igazságszolgáltatás olcsóbbá tételére vezetnek, mert hiszen az eljárás egyes esetekben egyszerűbb, rövidebb lesz, a felebbvitel korlátoztatik, de ezek az intézkedések a jogszolgáltatás alaposságát sem fenyegetik vagy legalább is nem fenyegetik oly mérvben, hogy ezek a Curia tehermentesítését czélzó intézkedések az alaposság szempontjából helyet nem foghatnának. 1. §-hoz. Az 1893: XVIII. t.-cz. 1. §-ának 2-ik ós 3-ik pontja értelmében jelenleg a birtokbirósági, telekkönyvi ós örökösödési perek 400 K értékhatárig tartoznak a kir. járásbíróság hatáskörébe. A javaslat ezt az értékhatárt 1.000 koronára emeli. Minthogy a személyes keresetek értékhatára eddig is 1.000 K volt, minthogy a 400 K értékhatárt meghaladó, de 1.000 koronán alól maradó birtok- ós örökösödési perek eddig is alig birták meg azt a költséget, a melylyel a nehézkes törvényszéki eljárás jár, minthogy az eljárás során rendszerint szükségelt bizonyítási eszközök (pl. birói szemle) eddig is rendszerint a kir. járásbíróságok által foganatosíttatván, általuk, mint ezután perbíróság által közvetlenebbül mérlegelhetők, minthogy a tervezett rendelkezéssel a a szóbeliség és közvetlenség szélesebb körre kiterjesztetik, s ezzel is közelebb jutunk a czélhoz, mely azoknak a jogszolgáltatás egész vonalán leendő kiteijesztósóben áll; egyebekben latolva a javaslat vonatkozó indokait is: a bíróság e §. rendelkezését a jogszolgáltatás alapossága szempontjából is megnyugvással fogadta. Aggály merült fel, hogy különösen az ingatlanokra vonatkozó pereknél a per tárgyának értékére hivatkozással a pergátló kifogások gyakoriak lesznek. Bizonytalanságban lesz a fél a per tárgyának valódi értéke felől s nem tudja, hogy a pert a járásbíróság előtt inditsa-e meg. Ennek az aggálynak van alapja. Sok eset lehet, hogy a fél jóhiszeműen a járásbíróság előtt teszi folyamatba a pert, a per tárgyát 1000 K-án alól értékelve, de az ellenfél pergátló kifogásának, melynek folytán az érték magasabban állapittatik meg, hely adatik. Megtörténik az is, hogy a pert a kir. törvényszék előtt indítja meg, s kifogás folytán e bíróság illetékességét leszállítja. Ily esetekben a jóhiszemű felet terhelik a felmerült költségek s az eljárás gyorsasága is szenvedni fog. Ez a bizonytalanság azonban bár kisebb mérvben, eddig is fennforgott, mert 400 K értékhatárig a jelzett perek a kir. járásbíróság hatáskörébe voltak utalva. Minthogy továbbá, ha a fél a per tárgyának értékét a per megindítása előtt alaposan és szorgosan mórlegeli, sikeres illetékességi kifogásokKépvh. iromány. 1906—1911. XII. kötet. 27