Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.

Irományszámok - 1906-431. Törvényjavaslat a marokkói sáska irtásáról

194 431, szám. kötelességévé teszi, az egyéb költségek pedig részben a kincstár, részben a tör­vényhatóság által hordozandók. Méltányosságból oly rendelkezést vettem fel, hogy különös mérlegelést igénylő esetekben s a belügyi és pénzügyminister urakkal egyetértőleg a költségeknek esetleg 2 /3 részét is elvállalva, fárczám terhére s az előlegezett költségek visszatérítésére a törvényhatóságoknak több> évi részletfize­tést is engedélyezhetek. . Ezekre az intézkedésekre azért volt szükség, mert tekintetbe kellett vennem a sáska pusztítása által úgyis nagymértékben beállott károsodásokat és azokat a nehézségeket, a melyekkel a törvényhatóságoknak az ilyen előre nem látott csa­pásból származó rendkívüli költségekről való gondoskodás alkalmával küzde­niük kell. A 6. §-ban megállapított szolgalom természetes következménye annak, hogy a sáskairtás sikeres foganatosítása első sorban annak a birtokosnak az érdeke, a kinek birtoka fertőzve van, mert kikelés után először is az illető birtok növény­zetét semmisíti meg. A sáskairtás mindig csak olt folyik, a hol e rovar már letelepedett s a hol az kárt is fog tenni. Az ez idő szerint alkalmazásba kerülhető irtásmódok folytán pedig senki sem szenvedhet nagyobb kárt, mint a minőt a fáska okozott volna neki akkor, ha az veteményeit lepte volna el. A hol a sáskafertőzés helye már a kikelés előtt megállapítható, ott a leg­biztosabb s legolcsóbb módja az irtásnak az, ha a tulajdonos a fertőzött területet felszántja s az ií-y föld alá került peték felszínre hozatala, a talaj további bolyga­tásának kerülésével megakadályoztatik. Ez iránt intézkedik a javaslat 7. § a. Történjék ugyanis az irtás akár az angoloktól Cyprus szigetén és a fran­cziáktól Észak-Afrikában használt ciprusi sövényekkel, akár gépekkel, az mindig nemcsak költséges, hanem a marokkói sáska gyors fejlődése miatt olyan rövid időre 20—25 munkanapra van szorítva, hogy a teljes eredmény, mint a honi irtá­sok példája bizonyítja, kis 3—4000 kat. holdas területen elérhető ugyan, de nagyobb területen mindig kétséges lesz. Ilyen helyeken,— mint azt nemcsak a hazai, hanem a külföldi esetek is igazolják — a munka éveken át eltarthat Az állatok és az emberek mozgása által megriasztott sáskák, az irtási helyek­ről elvonulva, kiterjedtebb területeken külön-külön szigeteket alkotnak, melyeknek helyei lelkiismeretes ellenőrzés mellett is csak nagy utánjárással állapithatók meg s az irtás, ha a fertőzött helyek megállapittattak is, legtöbbször már csak elkésve alkalmazható. Ezzel szemben pedig bizonyos az a tapasztalat mind hazánkban, mind jelesül Amerikában, a hol a marokkói sáskához egy más fajú, de hozzá hasonló élet­módú sáska (Caloptenus sdretus) és más fajok fordulnak elő és némely évben több millió koronányi kárt is okoznak, hogy ama helyek feltörése és kultúra alá hozása, a mely helyekre a sáska tojását tömegesen letojja, a marokkói, vagy hozzá hasonló életmóddal bíró más sáska elhatalmasodását vagy teljesen lehetet­lenné teszi, vagy erejét annyira összetöri, hogy annak irtása azután már kevésbbé költséges, vagy olyan kis területre szorul, hogy az a mezőgazdaságra ártalmat­lanná válik. Hogy a gyepek feltörése mennyire kedvez a sáska ellen való küzdelemben, nagyobb példa erre a Torontál vármegyei 1889—1892. évi sáskafertőzés, a mely ma már igen jelentékeny részben fel van törve és állandóan tiszta a sáská­tól. Kisebb példák erre az ecsegi puszta (Dévaványa községhsz tartozó Jász­Nagykun-Szolnok várm.) egy része cs továbbá az 1888. évi péczeli kis fertőzés, a melynek szintén végett vetett a gyepfeltörés, illetőleg az illető fertőzött terület telszántása. .

Next

/
Thumbnails
Contents