Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.
Irományszámok - 1906-412. A közlekedésügyi bizottság jelentése "a balatonvidéki vasut megépitéséről" szóló 394. számú törvényjavaslatról
104 412. szám. továbbá abban is, hogy a vonalmenti hegyvidéknek a bányászatra annyira alkalmas kőzetei az olcsó vasúti szállitás folytán a megfelelő terjedelemben kiaknázhatók lesznek, miáltal nemcsak új értékek termeltetnek, hanem a munkát kereső nép számára is ujabb és jobb keresetforrás nyittatik, miáltal a már aggasztó mérveket öltő kivándorlásnak egy hathatós ellenszere álland rendelkezésre. Kétségtelen ugyanis, hogy a vonal mellett elterülő almádi és alsóőrsi vöröskő-, a csopaki és arácsi czement, a révfülöpi és kővágöőrsi mészkő-, továbbá a badacsonyi és tördemiczi bazalt-telepek a vasút megépültével intenziv kiaknázás alá fognak kerülni. Ezekből az előadott indokokból a balatonvidéki vasút létrejöttét a közlekedésügyi bizottság nemcsak a vidék, hanem az általános közérdek szempontjából is nemcsak kívánatosnak, hanem szükségesnek is látja. Áttérve ezekután a törvényjavaslat részletes intézkedéseire a közlekedésügyi bizottság a maga részéről is csak helyeselheti a kormánynak azon intézkedését, hogy a kétségtelenül elsőrendű szükségletet képező börgönd-tapolczai vonalon kivül a Balatonnak Veszprém felé való összeköttetéséről is az almádi-veszprémi vonal létesitése utján gondoskodott, s ekként lehetővé tette azt, hogy e vidéknek az ország nyugati városaival (Győr, Sopron, Szombathely) is megfelelő rövidebb útirány álljon rendelkezésére. Czélszerű és helyes a törvényjavaslat u 2. §-ában foglalt azon intézkedés, hogy jóllehet költségmegtakarítás czéljából a vasút a helyi érdekű vasút egyszerűbb szabványai szerint létesittetik, mindazon által a börgönd-tapolczai vonal akként fog előállíttatni, hogy azon a vonatok óránkénti 60 kilométer sebességgel is közlekedhessenek. Tekintettel ugyanis a vasútnak a nyaralás s ekként a nyári forgalom szempontjából kiváló jelentőségére, elkerülhetetlen szükséges, hogy azon a személyforgalom a modern igényeknek megfelelő módon, részben gyorsvonatok közlekedtetése utján is bonyolittassék le. E részben a közlekedésügyi bizottság azon reményének ad kifejezést, hogy az üdülésre még inkább rászoruló szegényebb néposztály részere a gyorsabb közlekedés áldásait szintén biztosítani fogja a kormány s e czélból a vonalon közlekedő gyorsvonatokkal III. osztályú kocsikat is fog járattatni. A törvényjavaslat 3. §-ában a költségek megállapításáról történik intézkedés. A közlekedésügyi bizottság nem zárkózott el annak elismerése elől, hogy az ország pénzügyi helyzete mellett a kilátásba vett l4 x /2 millió koronányi összeg súlyos áldozatot jelent, megnyugvást talált azonban egyrészt abban a körülményben, hogy a kormány bejelentése szerint ebből az összegből közel egy millió korona az érdekeltség által a vasút megépítése érdekében az állam részére minden ellenszolgáltatás nélkül adott hozzájárulásokban fedezetet nyer, másrészt pedig egy tetemes összeg csak látszólagos kiadást jelent és már az épités folyamán visszatérül. Az által ugyanis, hogy az építési anyagok az államvasutak vonalain szállíttatnak, az államvasutak jövedelme fokozódik; a felépítményi vas- és aczélanyagoknak, továbbá a mozdonyoknak gyártásából pedig az állami vasgyárakra fog tetemes haszon háramolni. Ezenfelül a törvényjavaslat indokolásában a vasul várható jövedelmezőségére előadottakat illetőleg is a közlekedésügyi bizottság osztja a kormány azon álláspontját, hogy a vasút építésére fordított összegek ha egyelőre közvetlenül nem is, de az általános forgalmi helyzet fejlődésével kétségtelenül gyümölcsöző befektetést fognak képezni. A közlekedésügyi bizottság a kormánynak a bizottsági tárgyalás folyama alatt tett azon javaslatát, hogy a törvényjavaslatba, mint annak 4. §-a pótlólag egy oly értelmű határozmány vétessék fel, melynek értelmében a vasútra adott
