Képviselőházi irományok, 1906. XI. kötet • 331-400. sz.

Irományszámok - 1906-338. A képviselőház munkásügyi bizottságának jelentése "az iparfelügyelők 1903. és 1904. évi tevékenységéről" szóló kereskedelemügyi ministeri jelentés tárgyában

26 338^ szám. 338. szám. A képviselőház munkásügyi bizottságának jelentése „az iparfelügyelők 1903. és 1904. évi tevékenységéről" szóló kereskedelemügyi ministeri jelentés tárgyában. Az 1904. év folyamán az iparfelügyelőség szervezetében nevezetes változás történt. A főfelügyelőség, mely eddig a kereskedelmi ministeriumba volt bekebelezve, az iparügyi szakosztálynak egyik ügyosztályát, kiegészítő részét képezte, most a ministeriumból kivált, külön hatósági jelleggel önállósittatott, s a lővárosi iparfelügyelőséggel egybekapcsoltatott. Az ipari felügyelők tevékenységének egyik legértékesebb gyümölcse, hogy az ipari állapotokról kimerítő képet nyerünk. Azonban a kép, mely ezen jelentésekből kitűnik, sajnos, szomorú. Némileg enyhiti a szomorú benyomást, hogy egyidejűleg Európa összes, sőt Amerika összes ipari államaiban hasonló jelenségek mutatkoztak. A fővárosi felügyelőség 1904. évi jelentésében határozott visszafejlődésről ad számot, a munkásokról irja: »Munkás egy-egy gyárra átlag 54*2, mig 1903. évben 61*2, tehát az előbbi évhez 7-tel kevesebb, Budapesten egy-egy gyárra 66*5 munkás, 1903-ban 69 munkás esett.« A fiumei felügyelőség hasonlóan szomorú pangásról panaszkodik. De panaszkodik a többi felügyelőség is. Ebből azonban nem következik, hogy nagyiparunk általánosságban visszahanyatlott volna, mert nagyipari üzemeink száma és alkalmazottaik száma mégis csak emelkedett. A női munkások száma tetemesen emelkedett. Ez nagyon figyelemre méltó jelenség, a törvényhozás kénytelen lesz e jelenség társadalmi következményeivel gondosan foglalkozni. Hasonlóan folytonosan emelkedőben van a gyermek-munkások száma. Ezzel szemben évről-évre hanyatlik az iparos tanonezok száma. Ez a hanyatlás iparunkra veszélyt képez, ha ezen állapoton segíteni nem fognak a társadalmi körökben, tanult iparosaink törzse sorvadásnak fog indulni. Az iparfelügyelők idejét igen nagy mértékben vették igénybe a telepengedélyezések körül folyt eljárások. Kapcsolatban a keletkező ipartelepekkel némely iparfelügyelő igen figyelemre méltó észleletekről ád számot. így a brassói és győri felügyelő igen érdekesen világítja meg a kerülelében folyó iparfejlesztést. A debreczeni felügyelő feltárja az ipartelepek hitelviszonyait. A győri felügyelő felhívja a figyelmet azon természeti kincsekre, a melyek kerületében még ki-