Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.
Irományszámok - 1906-277. Az igazságügyi bizottság jelentése "a birói és ügyészi szervezet némely módositásáról" szóló 259. számú törvényjavaslat tárgyában
277.. szám. 465 léptetésben részesülők helyzete rang és javadalmazás tekintetében is teljesen azonos azokéval, a kik helyi előléptetés helyett a megfelelő rendes előléptetésben részesülnek, s épen azért akként intézkedik, hogy a kir. Curia birái a curiai birói czímmel és jelleggel felruházott törvényszéki elnökökkel és a javaslat értelmében curiai birói czímmel és jelleggel felruházandó Ítélőtáblai bírákkal, a kir. ítélőtáblák birái a kir. itélőtábla-birói czímmel és jelleggel felruházott törvényszéki és járásbirákkal, végül a kir. íőügyészhelyettesek a főügyészhelyettesi czímmel és jelleggel felruházott kir. ügyészekkel egy országos létszámba foglaltassanak egyenlő ranggal és javadalmazással; ezt szándékolja másodsorban a törvényjavaslat. A javaslat további intézkedései a birák, ügyészek és alügyészek anyagi helyzetén kivannak némileg segíteni, midőn az 1891 : XVII. t.-cz. 38. és az 1893 : IV. t.-cz. 18. § ának kiegészítésével, illetve módosításával megengedik, hogy a kir. ügyészségeknél a szükséghez képest több kir. ügyész is legyen alkalmazható, s hogy a kir. törvényszéki birák, járásbirák és ügyészek együttes létszámának 1 /ő-de helyett B /io-de tartozzék a, VII. fizetési osztályba. Megjegyezni kívánjuk még, hogy a javaslat szerint a kir. curiai birói czímmel és jelleggel felruházható kir. itélőtábla-birák száma a 11-et meg nem haladhatja, s hogy tiszti pótlók csak a vezető kir. ügyésznek járna. Tisztelt Képviselőház! Mint a fentebb előadottakból kitűnik, a jelen törvényjavaslat nem tekinthető a birói és ügyészi kar helyzete gyökeres orvoslásának, de nem is akar annak látszani; az igazságügyminister úr, mint azt a bizottságban kijelentette, s az ide •/• alatt csatolt nyilatkozatában tüzetesen kifejtette, birói és •/. ügyészi szervezetünknek ezúttal csak azokat a kirivó fogyatékosságait kívánta megszüntetni, melyek nagyobb anyagi áldozatok nélkül s a birói ós ügyészi szervezet végleges megállapitása előtt is orvosolhatók; a nagyobb anyagi áldozatokat igénylő gyökeres megoldást azonban arra az időre volt kénytelen elhalasztani, midőn a polgári peres eljárásnak a szóbeliség és közvetlenség elvei alapján a közel jövőben szándékolt megoldása után a birói és ügyészi szervezet végleges megállapitása lehetségessé válik. Kétségtelen azonban, hogy a jelen törvényjavaslat, melynek alapján már az 1906. évi költségvetési létszámhoz képest is 133 bíró, illetve ügyész lesz a VIII. fizetési osztályból a VII. fizetési osztályba áthelyezendő, 11 kir- itélőtábla-biró curiai birói czímmel és jelleggel felruházható s a 136 főből álló alügyészi karnak tetemes része kir. üg3 r észszé előléptethető, kapcsolatban azokkaLaz intézkedésekkel, a melyek a folyó évi szeptember hó 22rén jns. szám alatt kibocsátott kormányrendeletben s az 1907. évre előterjesztett igazságügyi költségelőirányzatban foglaltatnak, lényegesen fogja javítani bíráink ós ügyészeink anyagi helyzetét s fényes bizonyítéka annak a szeretetnek és gondosságnak, melylyel az igazságügyminister ur a birói ós ügyészi kar érdekeit kezeli. : A fenti indokokból a 259. számú törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánljuk. Kelt Budapesten, a képviselőház igazságügyi bizottságának 1906, évi november hó 28-án tartott üléséből. ;' Holló Lajos s.k., Bi&on/y Ákos s.k, az igazságügyi bizottság elnöke. az igazságügyi bizottság előadója: Képvh. iromány. 1906—1911. X. kötet. 59
