Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.
Irományszámok - 1906-218. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a brassó-háromszéki helyi érdekű gőzmozdonyú vasut brassó-kézdivásárhelyi vonalának folytatásaként Kézdivásárhelytől-Bereczkig vezetendő helyi érdekű vasutvonal engedélyezése tárgyában
2J8. szám. 29 Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának, 1%. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készitendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 10°/oo-el állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 250 méternél kisebb félátmórővel nem szabad birniok. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel céljaira készitendő építési tervezetben a kereskedelemügyi mim'ster engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- ós lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, legalább 4-0 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — a^.ok magasságához és anyagához képest — bezárólag 25 m. magasságig IV2 vagy l 1 /-! lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább IV2 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének .és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenókeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltósfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz és magánérdekek károsítása nélkül és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozékai előállításának és fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak, vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá hogy azok közegészségügyi, közrendészeti ós mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni ós az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerósi helyek mindenütt ott, ahol az lehetséges ós szükséges — megfelelő mérvben és módon viztelenitendők lesznek — olyképen azonban, hogy ez által káros vízfolyások ne keletkezhessenek ós általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az esetenkint mellette nyitandó anyagárok közt legalább O80 m. szóles padka hagyandó, és ugyanily szólesnek kell lennie a kisajátítási vódszalagnak is. A in. kir. államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzatnak érvényessége ezen helyi érdekű vasútra is kiterjesztetik.
