Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.

Irományszámok - 1906-217. Törvényjavaslat a bicske-székesfehérvár-sárbogárdi helyi érdekű vasut részvénytársaság székesfehérvár-sárbogárdi és székesfehérvár-bicskei vasutvonalainak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratnak és engedélyokirati függeléknek egyesitése tárgyában

18 217. szám. Melléklet a 217. számú irományhoz. Indokolás „a bicske—Székesfehérvár—sárbogárdi helyi érdekű vasutrészvénytársaság vasutvonalainak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratnak és függeléknek egyesítésére" vonatkozó törvényjavaslathoz. Az 1896. évi XXIV. törvényczikkel megadott felhatalmazás alapján az 1896. évi július hó 23-án 49.537. szám alatt kelt rendelettel kiadott engedélyokirattal engedélyezett Székesfehérvár- -sárbogárdi helyi érdekű vasút épitésére és üzletére alakult Székesfehérvár—sárbogárdi helyi érdekű vasút részvénytársaság a most emiitett engedélyokirathoz az 1898. évi XXVIII. törvényczikk alapján 1898. évi július hó 25-én 50.423. szám alatt kiadott függelékkel jogot nyert és kötelezettséget vállalt a Székesfehérvártól Lovasberényen át, a m. kir. államvasutak Bicske állomásáig vezető helyi érdekű vasút épitésére ós üzletére is s ez alapon alapszabályainak kormányhatóságilag jóváhagyott módositásával bicske—Székesfehérvár—sárbogárdi helyi érdekű vasút részvénytársasággá alakult át. A társaság ilykép a megnevezett két helyi érdekű vasutat saját tulajdonában egyesitvón, az iránt folyamodott, hogy a két helyi érdekű vasút engedélyezésére vonatkozó okiratok hatályon kivül helyezése mellett, mindkét vonalára egységes engedélyokirat adassék ki s ennek keretében a két vonalnak ez idő szerint különböző időben lejáró engedélytartama, továbbá a biztositott adózási kedvezmények és egyéb mentességek lejárati ideje is egységesittessék. • Minthogy a különböző engedólytartamok egyesítését az állam hárulási ós megváltási jogának mindkét vonalra nézve azonos időpontban való gyakorolhatása, valamint egységes részvónykisorsolási tervezet megállapithatása s az adózási kedvezmények határidőinek egyesítését pedig különösen az adólriszámitási alap helyes megállapithatása, az üzletkezelő m. kir. államvasutak elszámolásának egyszerűsítése és egyéb szempontok is kívánatossá teszik, az emiitett határidőknek a két különböző engedélyokmány helyett kiadandó egységes engedélyokirat keretében való egyesítését indokoltnak találtam. Erre való tekintettel az engedélyokiratok egyesítése érdekében a tárgyalások folya-