Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.
Irományszámok - 1906-223. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, azorosháza-szentes-csongrádi helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről
223. szám. 159 a védgátak koronájánál legalább 10 méterrel magasabbra fektetendő s a töltések oldalai ezen a fővonalrészen >a legnagyobb árviz szinét egy (1*0) méterrel meghaladó, illetve ezen árvizszin felett egy méterig felérő magasságig — a részletekre nézve annak ide én megállapítandó és előírandó módon — megfelelően biztositandók, illetve kellően szilárd védművekkel lesznek ellátandók. A szentes—tiszaparii szárnyvonalnak az ártérbe eső 2 + 50 / 7 szelvény között létesítendő pályaré.-z a töltés koronáig felérő rőzse burkolattal s a 7 /i5 szelvény között a töltéstest 25 cm. vastag kőburkolattal látandó el és a* töltés magja ugyanitt ezenkívül kőtörmelékből, vagy zúzott kőből állítandó elő. A hó- vagy futóhomok befuvásnak különösen és nagyobb mértékben kitett vonalrészeken a befuvás meggátlására szükségeseknek mutatkozó munkák és egyéb védő intézkedések a pálya építése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat, vagy későbbi tapasztalatok eredménye alapján fognak megállapittatni és az építési töke terhére elrendeltetni. A műtárgyak hordszerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetve belvizek szine között — az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körülményekhez képest — átereszeknél és kisebb hidaknál 0 5—1*0 m., nagyobb hidaknál pedig l0—15 méter nyílt magasság maradjon. Mindazon helyeken, hol a pálya folyókat, patakokat vagy egyéb vízfolyásokat megközelít, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Folyók, patakok és egyéb vízfolyásoknak az áthidalásokhoz csatlakozó, valamint a vasút által megközelített egyéb részei is — a vizlefolyási és helyi viszonyok, nemkülönben a biztonsági követelmények figyelembevételével a vasút épitése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, avagy pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó szükséghez képest — a pálya egyik vagy másik, esetleg mind a két oldalán megfelelő hosszban, irányban és módon szabályozandók, valamint a szükséges biztosítási és védművekkel látandók el. Egyben megállapíttatik, hogy mindazon esetekben, a midőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása c^ak az áthidalandó vízfolyások vagy utak oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetve szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra, illetve közlekedésre, vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a helyi viszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek megfelelő irányban a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetve átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető, és ha esetenként különleges helyi körülmények vagy más alapos okok nem teszik kívánatossá avagy szükségessé, hogy úgynevezett nyílt szerkezetű műtárgyak alkalmaztassanak, mint fedett vagy boltozott átereszek — és pedig kőből vagy téglából — a pályaszinig számított legalább 0-60 m magas felültöltéssel állilandók elő; azonban ilynemű műtárgyak helyett — ha azok csak csekélyebb mennyiségű és magasságú víz levezetésére szolgálnak — bezárólag 20 m. nyilasig beton csőátereszek is les. nek építhetők, melyek -— a szükséghez képest — homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talaj- és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el
