Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.

Irományszámok - 1906-220. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a zombor-óbecsei helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

84 ;::-, - 220. szám. A műtárgyak hordszerkezeteinek alsó éle és á legnagyobb ár-, illetve belvizek színe között — az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körülményekhez képest — átereszeknél és kisebb hidaknál 0-5—l'O m., nagyobb hidaknál pedig legalább l'O méter nyilt magasság maradjon. A Ferenczcsatorna hidak szerkezetének alsó élé a csatorna legmagasabb duzzasztott vizszine, illetőleg a Tisza folyó legmagasabb árvizszine felett legalább 5*7 méter magasságban helyezendő el. Mindazon helyeken, hol a pálya folyókat, patakokat vagy egyéb vízfolyásokat megközelít, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Folyók, patakok és egyéb vízfolyásoknak az áthidalásokhoz csatlakozó, valamint a vasút által megközelített egyéb részei is — a vizlefolyási és helyi viszonyok, nemkülönben a biztonsági követelmények figyelembe vételével a vasút építése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, avagy pedig a műszaki pótfelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó szükséghez képest — a pálya egyik vagy másik, esetleg mind a két oldalán megfelelő hosszban, irányban és módon szabályozandók, valamint a szükséges biztosítási és védművekkel látandók el. Egyben megállapíttatik, hogy mindazon esetekben, a midőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vizfolyások vagy utak oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetve szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra, illetve közlekedésre, vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a helyi viszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek megfelelő irányban a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendök és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyílás nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetve átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vizfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető, és ha esetenként különleges helyi körülmények vagy más alapos okok nem teszik kívánatossá avagy szükségessé, hogy úgynevezett nyilt szerkezetű műtárgyak alkalmaztassanak, mint fedett vagy lottózott átereszek — és pedig kőből vagy téglából — a pályaszinig számított legalább 0'60 m. magas felültöltéssel állitandók elő; azonban ilynemű műtárgyak helyett — ha azok csak csekélyebb mennyiségű és magasságú viz levezetésére szolgálnak — bezárólag 2-0 m. nyílásig beton csőátereszek is lesznek építhetők, melyek — a szükséghez képest — homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talaj- és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el. Vasúti beton-csőátereszek felültöltésének magassága — szintén a pályaszinig számítva — 10 méternél kisebb nem lehet. A beton-csőáteresztők készítéséhez — mint kötőanyag — csakis portland czement használható. A nyilt vasúti műtárgyak hídfői és szárnyai kőből, vagy téglából falazva, bordszerkezetei pedig bezárólag 2-0 m. nyilasig tölgyfából és ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesítendők. Az átereszek és hidak egészen vasbetonból is készíthetők. A Ferencz-csatoma hídjainak hordszerkezelei azonban vasból állitandók elő. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállitandók, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni.