Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-185. Törvényjavaslat a mértékek használatáról és ellenőrzéséről

185. szám. 83 XXXVII. t.-cz. 50 §-a stb.) tartatott fenn, hogy a közös törvényben foglalt tilalom megszegése ugyancsak közös törvényben minősíttetett kihágásnak. Mindazonáltal kívánatosnak kell jeleznem azt, hogy a 35. §-ban érintett törvényszegések a büntető törvények revisiója alkalmával ugy Magyarországon, mint Horvát-Szlavonországokban vétséggé minősíttessenek. Minthogy helytelen vagy nem valódi jegy gyei ellátott mértékeknek, valamint a jogtalanul megszerzett bélyegzőknek a forgalomban való meghagyása a törvényjavaslat czéljával össze nem egyeztethető, a javaslat 36. §-a ezeknek elkobzását rendeli el. A 32—34. §-okban megállapított kihágások a közigazgatási hatóságok, a 35. § ban megállapított vétségszerű kihágás pedig súlyosságánál fogva a járásbíróságok hatáskörébe utaltatik. A 36. §. ezen rendelkezése szerkezetében teljes tiszteletben tartja Horvát-Szlavonországoknak az eljáró hatóságok megállapítására vonatkozó autonómiáját és a törvényszakasz ama rendelkezése, a mely ezen országokra nézve is a járásbíróságok illetékességét mondja ki, szintén összhangzásban áll az eddigi gyakorlattal. (Pl. a védjegyoltalomról szóló 1895. évi XLI. t.-cz. 10. §-a és a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. t.-cz. 50. §-a.) VI. FEJEZET. E fejezet a törvény életbeléptetése czéljából szükséges átmeneti és végrehajtási intézkedéseket foglalja magában. A 38. §., tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat, ha törvényerőre emelkedik, a 41. §. intézkedése értelmében csak két évvel kihirdetése után lépne hatályba, felhatalmazza a kereskedelemügyi miuistert, hogy a törvény életbeléptetése előtt hitelesített mórtékek és mérőeszközök hitelesítési bélyegének további érvényét megállapítsa. Erre azért van szükség, mert a javaslat uj hitelesítési eljárást rendszeresít és nem volna méltényos, ha a törvény hatályba lépése után az olyan mérőeszközöket az uj eljárás szerint azonnal hitelesíteni kellene, a melyek csak rövid idővel előbb hitelesíttettek. Viszont az iránt is intézkedni kell, hogy mi történjék a korábban hitelesített és ezentúl már többé hitelesítés alá nem eső hordókkal, a korábban hitelesített mértékek és mérőeszközök tekintetében mely időponttól számittassék a két évi időszakos hitelesítési cyclus kezdete stb. Mindezek iránt a törvény végrehajtása tárgyában kibocsátandó rendeletben szándékozom intézkedni. A 39. §. az eddig fennállott mértékhitelesítő hivatalok megszűnéséről rendelkezik. A javasolt rendelkezések abból indulnak ki, hogy a törvényhatósági mértékhitelesítő hivatalok lehetőleg hordójelző hivatalokká alakíttassanak át. E végből mindazon törvényhatóságok, a melyek cselekvő mértékhitelesitési alappal rendelkeznek, feltéve, hogy már visszafizették az állammal szemben fennállott tartozásukat (a melynek keletkezésére nézve a megokolás általános része nyújt felvilágosítást) ezen alapjukat hordójelző hivatalok felállítására tartoznak fordítani. A ^mennyiben ellenben az állammal szemben még tartozásuk volna, természetesen első sorban ez lesz visszatérítendő. A 39. §. továbbá rendezi az eddigi mértékhitelesítők helyzetét. E tekintetben első sorban a szerződéses alapon alkalmazott vállalkozók elbocsátása szükséges. A csupán szerződéses alapon alkalmazott hitelesítők szerződósének feln*