Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.
Irományszámok - 1906-185. Törvényjavaslat a mértékek használatáról és ellenőrzéséről
74 185. szám. nokokra ruháztassanak, a kik a hordójelzést rendes hivatalos működésükön kivül csekély díjazás mellett elvégezhetik. Ezen intézkedések által a hordójelző hivatalok felállitása, miután a szükséges eszközök beszerzése alig okoz számbavehető költséget, annyira meg lesz könnyítve, hogy a befolyó díjak előreláthatólag fedezni fogják a fentartás költségét és a törvényhatóságok a hivatalt költségvetésüknek minden tényleges megterhelése nélkül fel fogják állithatni. Ezekben általánosságban vázolván a törvényjavaslat alapvető és az eddigi helyzettel szemben lényeges ujitást képviselő intézkedéseit, az alábbiakban tüzetesen ismertetem a törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek inditó okát: I. FEJEZET. A mórtéktörvényhozás általános czélját a forgalom megbízhatóságának előmozdítása képezvén, a törvényjavaslatnak első sorban is abból kell kiindulnia, hogy a forgalomban használható mértékegységeket megjelölje, másodsorban pedig arra kell törekednie, hogy az ilyen egységekkel való mérésre csakis helyes mórtékek és mérőeszközök legyenek felhasználhatók. E két feladat közül az elsőt kívánja megoldani a törvényjavaslatnak a mértékek használatáról szóló I. fejezete és különösen a javaslat 1. §-a, midőn a mértékegységeket az első bekezdésben megállapítja, míg a második feladat megoldására a törvényjavaslatnak II a mértékek és mérőeszközök ellenőrzéséről szóló fejezete szolgál. A törvényjavaslat csak a közforgalomban használt mórtékekre vonatkozik és az érvényben álló nemzetközi megállapodásokhoz képest a metrikus rendszer alapján áll. A közforgalom ismérvét a dolog természetéhez képest szolgáltatások terjedelmének megállapítása czéljából történő mérésekben találja e javaslat. E meghatározás folytán e törvényjavaslat ki fog terjedni például az úgynevezett conveutio kimérésére is, de nem fogja érinteni a kizárólag házi használatra szolgáló mérőeszközöket, mint például a konyhai mórlegeket vagy a tisztán tudományos mérésre szolgáló eszközöket. Minthogy a törvényjavaslat a metrikus rendszert fogadja el, ezen rendszernek megfelelően az első § első bekezdése általánosságban ós a kereskedelemügyi minister által a gyakorlati élet követelményeihez mérten engedélyezhető kivételektől (3. bek.) eltekintve az alapegységeken kivül csak ezek kettővel és öttel osztható hányadainak és többszöröseinek használatát engedi meg. A törvényjavaslat 1. §-ában foglalt rendelkezéseknek czélzata az, hogy a törvényben felsorolt kivételektől eltekintve, a közforgalomban általában, beleértve a jogügyleteket ós okiratokat is, csak a törvényjavaslat rendelkezéseinek megfelelő mértékegységek használtassanak. E czélzat folyományaképen a második bekezdés — nehogy helytelen mértékelnevezések és jelzések használata e czél elérését megakadályozza — a törvényben használt elnevezések és jelzések használatát is kötelezővé teszi. A harmadik bekezdés viszont gondoskodik arról, hogy a törvényben felsorolt eg3 r ségekkel nem végezhető mérésekre más olyan egységek, mértékek és mérőeszközök használata rendeleti utón lehetővé tétessék, a melyekre közgazdasági okokból szükség van, vagy a melyeknek használatát a technika haladása vagy- az a körülmény teszi lehetővé, hogy a tudomány valamely uj egység például a fény mennyiségének mérésére szplgáló egység iránt később megállapodik.'Ilyen eltérő mértéknek is azonban mindig a méterrendszeren kell alapulnia, annak egységeiből kell leszármaztatva lennie.
