Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.
Irományszámok - 1906-184. Törvényjavaslat a tengeri szabadhajózásban foglalkoztatott magyar kereskedelmi hajóknak, valamint a tengeri hajók épitésének állami segélyben és kedvezményekben való részesitéséről
184. szám. 51 Ugyancsak a most idézett 26. §. intézkedik arról, hogy a hajótulajdonos az eljárásán kivül álló okokból elpusztult hajója pótlásánál két éven belől a más hajókért támasztandó igényekkel szemben elsőbbséggel bir. A javaslat 27. ij-ára nézve még felemlitendő azon ujitás, melynek értelmében a szabadhajózási segélyek élvezete ellenében az illető hajók a kereskedelmi utazók és mintaküldemények díjtalan szállítására felhívhatók lesznek. A mi a tengerészeti hatóság számára fentartott azon jogosítványt illeti, hogy szabályszerű minősitóssel biró tengerészek, illetve gépészek alkalmazása iránt ajánlási jogot gyakorolhat, megjegyzendő, hogy ezen jog az egyéni képesség- ós a fenforgó körülményekhez képest a fiumei tengerészeti akadémiából és a buccari-i tengerészeti iskolából kikerült növendékek megfelelő elhelyezése érdekében fog gyakoroltatni. A segélyezés ellenében megkívánt ellenszolgáltatásokkal szemben előforduló mulasztások megtorlása és az e tekintetben követendő eljárás iránt a javaslat 29. §-a intézkedik. Hasonló intézkedést az 1893. évi XXII. t.-ozikk még nem tartalmazott. A javaslat 31. §-ában gondoskodás történik arról, hogy az 1893. évi XXII. t.-czikk lejárta (1903. évi július 4-ike) óta fennálló törvényen kívüli állapot utólag kiküszöböltessék, illetve hogy a lejárt törvényczikk hatálya az uj törvény életbeléptetéséig kiterjesztessék. E tekintetben már a folyó évi állami költségvetésről szóló törvényczikk is intézkedett, kimondván, hogy a tengeri hajózás segélyezésére ez évre engedélyezett 600.000 korona hitel erejéig az 1893. évi XXII. t.-czikkben meghatározott segélyek az ezen törvény lejárta után beszerzett hajók után is megadhatók. Mindazonáltal a régi törvény hatályának kiterjesztésére ez alkalommal is szükség van, mert az emiitett 600.000 korona hitelből az e czímen eddig felmerült összes szükséglet fedezhető nem volt. Az 1893. évi XXII. t.-czikk 3. §-a értelmében az ott megállapitott járatsegélyekhez való igény a hajók 15 éves koráig engedélyeztetik, ennélfogva azon hajók után, a melyek a régi alapon segélyeztetnek, a szerzett jogon esedékes járatsegélyekből sem vonható le azon 3°/o, melyet az uj törvényjavaslat az alapitani kivánt uj nyugdíjintézet javára visszatartani rendel. Viszont a régi alapon segélyezett hajók után nem igényelhető, hogy a járatsegély az uj alapon, azaz 10 filléres tétellel megadassák. Forgalmi érdekeink szempontjából azonban kívánatos az uj járatsególyeket a jövőre nézve a régibb hajókra is kiterjeszteni a végből, hogy a nagyobb segélytótel alkalmazásának elérése végett ezek a hajók is fokozott mértékben használnáltassanak fel a hazai közgazdaság szolgálatában. Mivel az uj járat'segélyek alkalmazása az emiitett 3°/o-os levonások miatt a közelebbi viszonylatoknál a vállalatra nézve veszteséget jelent (a régi alapon ugyanis ily járatokért a teljes 5 fillérrel számitott tétel jár), ennélfogva az uj tételeknek a törvény életbelépte után a régi hajókra is kiható alkalmazása — mint ezt a javaslat 31. §-ának utolsó bekezdése kifejezi — a fél kérelmétől teendő függővé. Valószinű, hogy a felek ezen kérelmet kivétel nélkül elő fogják adni, mert szemben azon jelentéktelen veszteséggel, a mi a közeli járatoknál érvényesül, a távolabbi járatoknál az uj 10 filléres egységtétel a réginek kétszeresét teszi. Ezekben általánosságban és részleteiben is megindokolván a törvényjavaslatot, minthogy az abban javasolt intézkedések gyakorlati alkalmazásától tengeri hajózásunk fejlődése, ettől pedig külkereskedelmi forgalmunk emelkedése várható, a törvényjavaslat elfogadását kérem. Budapest, 1906. október hó 12-én. Kossuth Ferenci s. k., kereskedelemügyi m. kir. minister. 7*
