Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-184. Törvényjavaslat a tengeri szabadhajózásban foglalkoztatott magyar kereskedelmi hajóknak, valamint a tengeri hajók épitésének állami segélyben és kedvezményekben való részesitéséről

40 184. szám. A 7000 tonnásnál nagyobb gőzösöknél és az 1000 tonnásnál nagyobb vitorlásoknál a többletet képező tonnatartalom a segély engedélyezésénél figyelmen kivül hagyatik. A segélyek az esetben, ha a gőzös a próbjáraton félrakománynyal nem ér el óránként 12 tengeri mértföld sebességet, 5°/o-al, ha 11 tengeri mértföld sebességet sem ér el, 10°/o-al csökkennek. A nemzetközi parthajózási forgalomban teljesitett járatokért a segélynek csak 2

/3-a jár. Ha a hajó Francziaországból való elindulásától számitva, visszaérkezéséig nem végez annyi szállitást, hogy átlag számitva az út harmadrészére legalább egyharmad rakomány jusson, a segélyre való igénynek nincs helye Az 1906. évi április hó 19-ón kelt franczia törvény a hajóópités előmozdítására a következő segélyeket állapította meg: vas vagy aczólból épült gőzösökért bruttó tonnánként 145 frank, ugyanilyen vitorlásokért 95 frank. Ezek a segélyek a törvény első évében járnak, ezentúl évenként 4 frank 50 centimé, illetve 3 frankkal csökkennek, a 11-ik évtől kezdve pedig állandóan 100, illetve 65 frankkal számittatnak. A fahajók után, ha 150 tonnásnál nagyobbak, 40 frank, ellenkező esetben 30 frank építési segély engedélyeztetik bruttó tonnánként. A gépberendezésekért az uj segély a törvény első évében 100 kg-ként 27 frank 50 centime-ra emeltetett, a 10-ik óv végóig évi 75 centimé csökkenéssel, mig a 11. évtől kezdve a segély állandóan 20 frank marad. Mint már emlitve volt az 1906. évi április 19-iki törvény az üzemsegélyeket is újra szabályozta. E szerint az üzemsegély a hajók 12 éves korának betöltéséig engedélyeztetik s kitesz bruttó tonnánkónt és üzemnaponként: 1. a gőzösöknél 4 centime-ot a tonnatartalomnak 3000 tonnáig terjedő részénél, 3 centime-ot a 3001-től 6000 tonnáig terjedő részért és 2 centime-ot a 6000 tonnát meghaladó részért; 2. a vitorlásoknál 3 centime-ot 500 tonnáig, 2 centime-ot a tonnatartalomnak 500 és 1000 közti részeért és 1 centime-ot az 1000 tonnát meghaladó részért. Azon különleges feltételek, melyeket fentebb a járatsegélyek órdembehozatalára nézve felemiitettem, az üzemsególyt illetőleg némi megszorításokkal terjesztettek ki; nevezetesen kimondatott, hogy az üzemsegély 15°/o-kal csökken, ha a félrakománynyal teljesitett próbajáraton a 9 mórtföldet meghaladó sebesség a teljes 10 mértföldet nem éri el, a 9 mértföldnél kisebb sebességű hajók pedig egyáltalában nem számithatnak segélyre. Ellenben azok a hajók, melyeknek sebessége legalább 14 tengeri mértföldet tesz ki 10%-kal, a 15 mértföldes hajók 20°/o-kal és a 16 mértföldes hajók 30°/o-kal felemelt üzemsegélyben részesülnek. Abban az esetben, ha a hajók átlag számitva összes útjaik fele részében legalább felrakományt nem szállítottak, az üzemsegély 10°/o-kal csökken. Hogy az üzemsególy igénybe vehető legyen, ki kell mutatni, hogy az erőhatalom folytán előállott akadályoktól eltekintve, a hajó átlag naponként a következő hosszúságú utakat tette meg: 90 tengeri mértföldet, ha a hajó sebessége legalább 14 mértfold, 85 mértföldet, ha a sebesség 12—14 mértföld között van ós így fokozatosan kevesebbet, napi 55 tengeri mértföldig, mely a 9 mértföldes hajók számára van előírva. A vitorlások átlag napi 35 mértföldnyi ut megtételére vannak kötelezve. Olaszország az 1885. évi deczember hó 6-án kelt törvény nyel saját hajóépítő iparát ós hajózását ugyanazon rendszer szerint segélyezte, mint a melyet a fentebb ismertetett 1881-iki franczia törvény felállított. E törvény értelmében vas- és aczélhajók építéséért 60 líra, fából készült vitorlásokért 15 lira segély engedélyeztetett bruttó tonnánkónt, továbbá a hajógópekért indikált lóerőnkónt 10 lira ós a kazánokért 100 kg.-kónt 6 lira segély adatott. A járat-