Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.
Irományszámok - 1906-183. Törvényjavaslat a hazai ipar fejlesztéséről
20 183. szám. ben is, kimondva, hogy ez utóbbi esetben a kedvezmények hatályukat vesztik, ha a vállalat az engedélyezés napjától számitott két év eltelte előtt üzemét meg nem kezdi. A kedvezmények kérelmezésének csupán egy évre való korlátozását — mely a lejárt kedvezmények meghosszabbítása esetére is vonatkozik — ozélszerűségi szempontok indokolják. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy gyakran csak azért kérelmeztetik későbben a kedvezmények engedélyezése, hogy az üzembehelyezés ideje lehetőleg későbbi időpontra legyen tehető, a mi azért fontos, mert akkor, ha ez sikerül, a kedvezmények későbbi időpontban járnak le, a mikor az adó alá vonás már nagyobb anyagi terhet jelentene. Egy évi határidő minden körülmény között teljesen elegendő a kedvezmények kérésére és igy ez az időpont választatott erre. Ugyanezt az időpontot állapítja meg a javaslat a kedvezmények meghosszabbítása eseteire is, a mit kizárólag a végrehajtás rendjén szerzett tapasztalatokra alapit. Ugyancsak a végrehajtás körül szerzett tapasztalatok teszik kívánatossá a kedvezmények előzetes biztosításának is a törvényben való szabályozását. A gyakorlatban ez nem uj már, gj^akoroltatik évek óta, mert minden uj vállalat létesítésénél az illető mindenekelőtt az iránt szerez biztosítást, hogy a törvényben biztosított kedvezmények engedélyeztessenek részére. Ez az úgynevezett előzetes biztosítás. Nehogy azonban indokolatlanul kihúzhassa a vállalkozó a biztosított kedvezmények gyakorlati alkalmazását, vagyis gyára]apitási tervek évek hosszú során át indokolatlanul függőben ne lehessenek, illetőleg hogy az ily irányban folyamatba tett tárgyalások rendes időn belül tényleg lebonyolittassanak, a javaslat az ily előzetesen biztosított kedvezmények hatályát záros határidőhöz köti, két évben állapítva meg azt az időt, melyben a vállalat — a kedvezmények különbeni elvesztése mellett — tényleg üzembe helyezendő. Messzemenő és az eddigi törvényektől lényegesen eltérő jogot, illetőleg kedvezményt engedélyez a törvényjavaslat 5. §-a. Az a rendelkezés, hogy kivételesen, midőn azt fontos közgazdasági érdekek kívánják, már fennálló gyárak, illetve ipartelepek is részeltethetők az állami kedvezményekben, az 1899. évi XLIX. törvényczikkben is (3. §) foglaltatott. Az ott megadott felhatalmazásra tényleg szükség is van Igazolta ezt a hazai papírgyárak helyzete, melyen lényegesen segített ezen felhatalmazás igénybevétele. Az a körűimén}^ hogy eddig csupán ez egy esetben vétetett ez a felhatalmazás igénybe, bizonyítja, hogy ez a messzemenő cliscretionalis jog csak a legnagyobb szükség esetén vétetett igénybe. Ezen felhatalmazásnál azonban még messzebb megy a jelen törvényjavaslat 5. §-ának az a rendelkezése, hogy oly esetekben, midőn azt fontos közgazdasági érdekek kívánják, kivételesen oly már fennálló, a törvényjavaslat 1. §-a alá eső gyárak és ipartelepek is részesíthetők a törvényben biztosított kedvezményekben, melyek előzőleg már részesültek állami kedvezményekben, még pedig akár az 1881. évi XLIV., akár az 1890. évi XIII., akár pedig az 1899. évi XLIX. törvónyczikk alapján, Ez a rendelkezés tehát azt jelenti, hogy egy izben már tizenöt évi kedvezményt élvezett ipari vállalat ujabban is részesíthető tizenöt évig terjedhető kedvezményben. Ez a kedvezmény ugyan igen nagymérvű, de biztosítása jelenlegi gazdasági viszonyaink mellett, illetőleg az előre való gondoskodás arról, hogy szükség esetén igénybe legyen vehető, feltótlenül szükséges. Gazdasági viszonyaink jelen bizonytalan helyzete, ipari viszonyaink fokozatos átalakulása ós az esetleg érvényesülhető egyenetlen versenyeszközök mellett
