Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.
Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról
232 186. szám. foglalkozásba való belépés napján kezdődik, az országos munkás-betegsególyző ós balesetbiztosító pénztár tehát a biztositásra kötelezett alkalmazottakat a törvény-, illetve alapszabályszerű segélyezésben a bejelentésre való tekintet nélkül tartozik a törvényszerű segélyekben részesítem, fenmaradván a pénztárnak a bejelentésnek a törvényszerű határidőn kívül törtónt eszközlése, vagy teljes elmulasztása esetében a törvényjavaslat 12-ik §-a értelmében a munkaadóval szemben a nyújtott segélyek erejéig visszatérítési igénye. Bár az önkéntes tagoknál a törvényjavaslat a tagság kezdetét a belépési nyilatkozat elfogadásának napjában állapítja meg, tekintettel azonban arra, hogy a törvényjavaslat 7-ik §-a megadja az országos munkásbetegsególyző ós balesetbiztosító pénztárnak azt a jogot, hogy az esetleges jogtalan megkárosítások megakadályozása czéljából az önkéntes tagok felvételét előzetes orvosi vizsgálat kedvező eredményétől tegye függővé, a törvényjavaslat 61-ik §-ának 2-ik bekezdése a pénztár érdekeinek biztosítása czéljából ezt a jogot kiegészíti azzal is, hogy az önkéntes tagok segélyezési igénye a belépési nyilatkozat elfogadásának napjától számított legfeljebb hat heti várakozási időhöz köthető. E várakozási időnek kikötése azért is szükséges, mert az orvosi vizsgálattal a belépés alkalmával a betegség fenforgásának ténye teljes bizonyossággal nem minden esetben állapítható meg. A várakozási idő a pénztár alapszabályaiban lesz megállapítandó és ez a megállapítás az önkéntes biztositásra jelentkezők érdekében is történik, miután abban az esetben, ha, a pénztár a segélyezések nyújtása tekintetében ilyen várakozási időt elő nem írhatna a megkárosítás megelőzése érdekében, a pénztár az önkéntes tagok felvétele körül túlságos szigorúsággal volna kénytelen eljárni és igy otyanokat is visszautasíthatna, kikkel szemben csupán valamely betegség gyanúja állapítható meg. A biztositásra kötelezett tagok tagsága és ezzel segélyezésekre való igénye a biztosítási kötelezettséget megállapító foglalkozásból való kilépés napján szűnik meg. A törvényjavaslat azonban megadja a jogot a biztositásra kötelezett alkalmazottaknak, hogy abban az esetben is, ha foglalkozásukból kilépnek és igy megszűnnek a pénztár kötelezett tagjai lenni, önkéntesen továbbra is fentarthassák a biztosítást és pedig a mennyiben a foglalkozásból való kilépés napjától számított legkésőbb négy hét alatt jelentkeznek az önkéntes biztosítás fentartása végett és az esedékes járulékokat lefizetik, ez esetre a törvényjavaslat a tagságnak önkéntes fentartását az orvosi vizsgálat féltótelének és belépési díj fizetésének mellőzésével engedi meg. Az önkéntes tagok tagsági joga. a törvényjavaslat szerint feltétlenül megszűnik akkor, ha az önkéntes tagok a magyar szent korona országainak területéről eltávoznak, miután, mint azt a 7-ik §-nál megjegyeztem, a pénztár az ország területén kívül a betegségének nyújtására az orvosokkal, gyógyszertárakkal és kórházakkal való megegyezés lehetőségének hiányában nem vállalkozhatik. Egyébként megszűnik az önkéntes tagok tagsága abban az esetben, ha a betegsegélyezési járulékokat az alapszabátyszerű esedékesség szerint számított két egymásután következő esedékességi napon befizetni elmulasztják, miután a befizetésnek ekként való elmulasztása a tagság megszüntetésére irányuló szándékot rejt magában. Nehogy azonban olyan önkéntes tagok, kik esetleg kedvezőtlen anyagi viszonyok miatt nem képesek a csekély betegsegélyezési járulékokat a pénztárba befizetni, szerzett tagsági jogaiktól és igényeiktől megfosztassanak, a törvényjavaslat arra nézve is intézkedik, hogy olyan önkéntes tagok, kik járulékaikat két egymásután következő esedékességi napon befizetni elmulasztották ugyan, de
