Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról

186. szám. 221 ségi elöljárók kötelességévé fog válni az is, hogy a biztosításba bevont munkásokat ós azok munkaadóit a szükséges felvilágosításokkal és tanácsokkal is elláthassák. A községeknek a közvetitósi teendőkbe való bevonása közigazgatási érdekekből is czélszerű, mert a biztosításban való e közreműködés a közigazgatási eljárásba egyúttal bizonyos szocziális érzést és gondolkozást is visz át, a melynek hatása különösen a Nómetbirodalom területén tapasztalható, a hol egyenesen a munkás biztosítás közvetitósi teendőinek ellátásában találják annak magyarázatát, hogy a községek a szocziálpolitika és a munkásellátás ós segélyezés minden kérdéseiben a legnagyobb társadalmi politikai érzékkel kezdeményező szerepet is visznek. A törvényjavaslat 47. §-a a törvónyhozásilag megállapított biztosítási ^ a kötelezettségre való tekintettel a befizetni elmulasztott betegsególyezési járulékok, tagsági igazolványi díjak ós balesetbiztosítási járulékok ós díjaknak közigazgatási úton, a közadók módjára való behajtásáról gondoskodik. Nehogy színleges üzletátruházások révén, vagy a munkaadó személyében beállott változás következményekóp egyesek a biztosítási járulókok és díjak fizetésének kötelezettsége alól magukat jogtalanul kivonhassák, a minek megakadályozása a szocziálpolitika ós humanitárius czólokat követő munkásbiztositó pénztár érdekei szempontjából különösen kívánatos, a törvényjavaslat a pénztárba befizetendő járulékokért és díjakért mindenkor azt a munkaadót teszi felelőssé, a ki az üzletnek a járulékok, illetve biztosítási díjak kivetésekor, vagy ha azok beszedése czóljából a közigazgatási eljárás folyamatba tétetett, a behajtási eljárás alkalmával az üzletnek a tulajdonosa. Ezzel elérhető az, hogy a hátralékos járulékok és dijak behajtása teljesen méltányos eljárás mellett biztosíttatik, mert üzletátruházások esetében az üzletet átvevő az üzleti elődöt terhelő biztosítási járulékok ós díjak befizetése iránt gondoskodhatik, illetve magának e járulékok és biztosítási díjak erejéig fedezetet teremthet. Ugyanez a czól az alapja a 47. §. 2-ik bekezdésében foglalt amaz intézkedésnek, mely szerint időleges építési üzemeknél, ha a . követelés a vállalkozótól be nem hajtható, az esedékes biztosítási tartozásokért az építtető, illetve a munka megrendelője szavatol, miután a vállalkozó az időleges üzemek felhagyása útján magát a fizetési kötelezettség alól könnyen kivonhatja, mig ezzel szemben az építtetőnek, illetőleg a munka megrendelőjének módjában áll, hogy megfelelő fedezet, illetőleg biztosíték szerzése által a szocziális czélra fizetendő járulókoknak ós biztosítási díjaknak tényleges befizetése iránt saját megterhelése nélkül intézkedhetik. A törvényjavaslat a hátralékos betegsególyezési járulékok ós tagsági igazolványi díjak, úgyszintén a kirótt balesetbiztosítási járulékok és díjakra nézve öt évi elévülési időt állapit meg annak folyományakópen, hogy a járulókok ós díjak a közadók módjára hajtatnak be, miután a közadóknál szintén az öt évi elévülési idő a szokásos. Ugyanerre való tekintettel öt évben állapítja meg az elévülési időt a törvényjavaslat a ki nem rótt belesetbiztositási járulókokra is, a mennyiben a balesetbiztosítási járulókok nem az illető évben, hanem utólagosan rovatnak ki. Ez utólagos kirovás alapjául természetesen az üzem akkori állapotának megfelelő veszélyességi díjtétel, az illető évben nyújtott javadalmazások összege, valamint a pénztárnak azon évi összes baleseti kiadása szolgálnak, mely évben a járulók kirovása elmulasztatott. Az országos munkásbetegsególyző ós balesetbiztosító pénztár az öt évi elévülési időre való tekintettel a balesetbiztosítási járulókokat ós díjakat behajthatatlanság esetében öt évig lesz köteles nyilvántartásaiban vezetni ós azok