Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról

186. száaa. 193 évenkint 16.329 korona volna fizetendő. Ugyanazon alapon' számítva a tőkefedezeti rendszer szerinti évi átlagos hozzájárulás csak 10.395 korona volna. E mathematikailag levezetett bizonyításokhoz azonban kétség fér,. Nagyon, sok íügg ugyanis — hogy e számítás tényleg bizonyító erővel birjon — attól, hogy az úgynevezett állandósulási idő mikor következik be. E tekintetben pedig ez az első pillanatra nagyon tetszetős számítás nem nyújt szilárd támaszt, mert szerzője számításainál tulajdonképen nem a balesetbiztosítás, hanem a német aggkorbiztositás halálozási táblázatát vette számítása alapjául, a mely kétségtelenül sokkal könnyebben kapható meg, mint a balesetbiztosításra vonatkozó. így kapott 67 évi mozgalmat és csak az 58-diki évben megállapodást a járadékéi vezők számában. Teljesen pozitív alapon egyetlen szakértő számítása sem nyugszik, a legtöbb — a ki részletes számításokat végzett — ugyancsak az aggkor-biztosítás halálozási táblázataiból indult ki, a mi már egymaga is elég ok arra, hogy számításaik eredményeit bizonyos fentartással fogadjuk. - Mennyire eltérők e tekintetben a szakértők számításai, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy némelyek a megállapodási időpontot (Beharrungs-Zustand) 50, mások 60—75 évben veszik fel. Megnehezíti még a számítást ós összehasonlítást az is, hogy azok alapjául Németországra vonatkozólag nem a tiszta felosztó-kirovó rendszer vétetett, hanem a nagy tartalékalappal való kombináczió, melylyel Németország tulajdonkópen egy harmadik fedezeti módra tért át. Abban az egyben azonban megegyezik valamennyi meghallgatott szakértő, hogy a német felosztó-kirovó rendszer az első évtől kezdve 17—20 évig tetemesen olcsóbb az osztrák tőkefedezeti rendszernél, illetőleg csak a biztosítás 17 — 20. évében éri el a járulók azt az összeget, melyet az osztrák tőkefedezeti rendszer mellett már az első évtől kezdve kell viselni. Némelyek szerint a 17., mások szerint a 20. év után azonban a német rendszer szerint a járulékok magasabbak lesznek, mint az osztrákok, eleintén kisebb emelkedéssel, később nagyobbal, ugy hogy míg az u. n. megállapodási időben az osztrák teher fejenként 12 K-t tesz majd ki, a németországi 20 márkára fog emelkedni. Érdekesen világítja meg különben a kérdést az egyik szakértő következő összeállítása: A német ós osztrák rendszer szerint csak a kártalanítási költségeket véve, tehát az igazgatási költségek leszámításával, esik 1000 K. munkabéregységre : Tőkefedezesi Tőkefedezesi rendszer szerint rendszer tehát szerint + több — kevesebb 84-50 K. 55-95 K. —•— 211-90 » 57-— » —•— 815-— » —•—:»,. 359-35 K. Ennélfogva fizetendő 60 óv alatt a felosztó-kirovó rendszer szerint 1-357 K. 80 f, a tőkefedezeti rendszer mellett 1-111 K. 40 f, vagyis végeredményében a tőkefedezeti rendszer szerint 60 év alatt 359 K. 35 fillérrel több, illetve 112 K. 95 fillérrel kevesebb = 246 K. 40 fillérrel több. 'Eszeiint 1910-ig, tehát kereken húsz évig olcsóbb a felosztó-kirovó rendszer, azontúl azonban a 60. évig úgy emelkedik, hogy 1910-tő! -1959--rg-< Ú , u KirovóEvekben . . rendszer összesen . . szerint 1890—1896 . .. . 28-55 K. 1897—1909 . . . 154-90 » 1910—1959 . . . 1.174-35 » Képvh. iromány. 1906—1911. IX. kötet. 25