Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról

186. szám. •165 elhelyezettek és a letartóztatási intézetekben letartóztatottak kibérelt munka­erejével dolgoznak, úgy hogy e vállalatok üzeme az ipartörvény alá esik és a munkaadót a balesetekből kifolyólag a szavatossági kötelezettség is terheli, úgy, hogy e vállalatokkal szemben a biztosítási kötelezettség kimondása szükségesnek és indokoltnak mutatkozott, addig maguk a javítóintézetek ós letartóztatási intézetek üzemeire nézve csupán az önkéntes biztosítás lehető­sége állapíttatott meg. Végül a törvényjavaslat 7. §-ának j) pontja kivételt állapit meg az alól a rendelkezés alól, hogy az önkéntes biztosítás joga csak évi 2.400 korona, illetve naponként 8 korona keresetig van megengedve azokkal szemben, a kik magukat az 1891. évi XIV. t.-cz. alapján a jelen törvény életbeléptét közvetlenül megelőzőleg legalább három hónapon át biztosítot­ták, miután ez önként biztosítottak a biztosítás további fentartására nézve már szerzett joggal birnak és igy velük szemben a fizetési határnak, mint az önkéntes biztosítási jog féltételének az előírása bizonyos mértókig jog­fosztás hatásával birna. Nehogy az önkéntes biztosítás a biztosító pénztárak anyagi kizsákmá­nyolásával ós illetve a kizsákmányolás czéljával legyen eszközelhető. a tör­vényjavaslat 7. £-a felhatalmazza a biztosító pénztárakat arra, hogy az önkéntes biztosításra jelentkezők felvételét előzetes orvosi vizsgálattól ós illetve az orvosi vizsgálat kedvező eredményétől tegyék függővé, továbbá hogy az önkéntes biztosításból származható aránytalan megterheltetés elkerü­lése czóljából az önkéntes biztosítás lehetőségére nézve kor tekintetében is állapithassanak meg korlátokat. Ez a korlátozás azonban nem alkalmazható abban az esetben, ha az önként biztositható alkalmazottakat maga a munka­adó biztosítja, feltéve, hogy a munkaadó legalább 20 ilyen alkalmazottat biztosit, továbbá nem alkalmazható ugyancsak e rendelkezéssel megegyezően a kor és az egészségi állapotbeli korlátozás a javitó intézetekben elhelye­zettekkel és a letartóztatási intézetek üzemeiben foglalkoztatott letartóztatot­takkal szemben sem, miután ezeknek a biztosításba való önkéntes bejelentése is az illető intézetek által történik. Azzal a kedvezménynyel szemben azon­ban, hogy a legalább 20 alkalmazottat önként biztosító munkaadó biztosítási bejelentésének elfogadása az emiitett korlátozásból függővé nem tehető, az ilyen biztosítási bejelentések hatályát a törvényjavaslat mindig legalább is az illető naptári óv végéig állapítja meg, kivéve természetesen azt a,z esetet, midőn az alkalmazott a munkából korábban kilép, nehog}' a rövid ideig tartó biztosításokkal a pénztári szolgáltatmányok esetleg jogtalanul legyenek igénybe vehetők és nehogy a biztosító pénztárak a rövid biztosításokkal keze­lési szempontból túlságosan megterheltessenek. A törvényjavaslat 8. §-a a balesetre való önkéntes biztosítás lehetőségét állapítja meg ugyancsak 2400 koronát kitevő évi jövedelem, illetőleg java­dalmazás erejéig. A balesetre való önkéntes biztosítás joga mindazokat meg­illeti, a kik magukat a 7. §. értelmében betegség esetére önként biztosit­hatják. A törvényjavaslat tehát az önkéntes biztosítás jogának egységes megállapításával itt is a biztosítás körének teljes azonosítására törekszik. Azonban természetesen nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy azok, a kik részére az önkéntes biztosítási jog megadatott, magukat akár csak az egyik, akár csak a másik biztosítási ágra biztosithassák. A 7. §-ban megnevezetteken kivül a törvényjavaslat 8. §-a és pedig csupán balesetre, megadja az; önkéntes biztosítás jogát minden jövedelem­ben korlátozás nélkül, azonban természetesen itt is csak legfeljebb 2400

Next

/
Thumbnails
Contents