Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-183. Törvényjavaslat a hazai ipar fejlesztéséről

183. szám. 9 szabott eszközök mellett melyek a közvetlen támogatásra rendelkezésére •állottak, sokkal nagyobb eredményeket ért el, mintsem várható lett volna. Ismét sajátos viszonyainkban találja magyarázatát, hogy nem alulról terjedt az ipar fejlesztése és pártolása szükségének érzete fölfelé, nem a közvélemény nyomása inditotta meg az állami tevékenységet, hanem megfordítva, felülről indult ki a mozgalom, mely ma már az ország lakosságának legszélesebb rétegeit áthatja és az ipar valóban nagyarányú fejlesztésének és ennek révén a gazdasági önállóság megteremtésének követelésében jut kifejezésre. Az állam iparfejlesztő tevékenysége legelőbb 1881-ben jut kifejezésre, az 1881. évi XLIV. t.-czikk megalkotásával, mely a hazai iparnak nyújtandó állami kedvezményekről rendelkezik. E törvény alapján 280 új gyár keletkezett, 4 gyár új üzemágat vett fel, 195 régi gyár pedig hasznosította magának az idézett törvényben nyújtott állami kedvezményeket. Az új gyárak számában legerősebben érvényesül a mezőgazdasági szeszipar, mely a 280 gyárból 227 gyárral szerepel, úgy hogy ennek a törvénj^nek hatása a tulaj dónképeni gyáriparra vajmi csekély volt. Nagyobb volt már a második, 1890. évi XIII. t.-czikk állami kedvezményezési-törvény hatása, melynek nyomán 360 új gyár keletkezett — közte 177 mezőgazdasági szeszgyár — 13 régi gyár teljesen új üzemágakat vett fel, 200 már fennálló gyár pedig — köztük 65 mezőgazdasági szeszgyár, — nagyobb mértékben kibővítette üzemét. Es aránylag még nagyobb az új gyárak és üzemek létesítésében az ez idő szerint is még érvényben álló, mindössze hét év óta alkalmazható 1899. évi XLIX. t.-cz. hatása, melynek segélyével eddig 198 új gyár — köztük mindössze csak 28 mezőgazdasági szeszgyár — létesült, 26 gyár pedig új üzemágakat vett fel és 13 régi gyár is igénybe vette az ezen törvény által nyújtott kedvezményeket. Mindhárom törvény hatálya alatt, illetőleg segélyével tehát 838 új gyár létesült, köztük 432 mezőgazdasági szeszgyár, 43 már fennálló gyár új üzemágakat vett fel, míg 408 már fennálló gyár, köztük 140 mezőgazdasági szeszgyár hasznosította maga javára a törvényben megengedett kedvezményeket. Ez utóbbi szám aránylag igen tekintélyes. Magyarázata annak, hogy a két első törvény a kedvezmények engedélyezhetését nem kötötte az uj gyár, vagy uj üzem fogalmához, hanem megadta azokat az illető törvényekben felsorolt összes iparágaknak, ha az egyes üzemek az előirt feltételeknek megfeleltek. Miképen oszolnak meg a vállalatok egyes ipari csoportok szerint, azt az egyes törvényekre is vonatkoztatva, a következő összeállítás tünteti fel: Kepvh'. iromány. 1906—1911. IX. kötet. 2