Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról

100 186. szám. kerületi munkásbiztositó pénztárba befizetni. E járulékokhoz és díjakhoz a munkaadó a jelen törvény alapján sajátjából semmivel sem tartozik hozzájárulni. Ha azonban a munkaadó biztosításra nem kötelezett alkalmazottait maga jelenti be és biztosítja az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnál, ez esetben a járulékok és tagsági igazolványi díjak, úgyszintén a balesetre való biztosítás esetén a balesetbiztosítási díjak befizetéséért a munkaadó felelős, fenmaradván a munkaadónak alkalmazottaival szemben a befizetett járulékok, tagsági igazolványi dijak és balesetbiztosítási díjak erejéig szerződésileg biztosított levonási joga. 46. §. A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy a bel- és pénzügyi ministerekkel egyetértőlcg rendeleti úton intézkedjék és szabályozza azt az eljárást, mely szerint a betegség és baleset esetére való biztosításra fizetendő járulékok és díjak a m. kir. postatakarékpénztárnál és a községeknél, illetve azok közvetítésével, legyenek befizethetők. 47. §. A biztosításra kötelezett, valamint a munkaadó által önként biztosított tagok után a betegség esetére való biztosításra fizetendő járulékok, tagsági igazolványokért fizetendő díjak, úgyszintén balesetbiztosítási járulékok és díjak nemfizetés esetén közigazgatási úton a közadók módjára hajtatnak be. A munkaadó személyében beálló változás esetén a hátralékos betegségi és balesetbiztosítási járulékokért és tagsági igazolványi díjakért az a munkaadó szavatol, a ki a kivetés idejében, illetőleg akkor, a midőn a munkaadó személyében beállott változás az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár, illetve kerületi munkásbiztositó pénztár tudomására jutott, vagy a közigazgatási úton való behajtás esetében akkor, midőn a közigazgatási behajtási eljárás folyamatban van, az üzem tulajdonosa. Időleges építési üzemeknél (40. §.), ha a követelés a vállalkozótól be nem hajtható, az illető időleges üzemben vagy munkánál alkalmazottak után esedékes biztosítási tartozásokért az építtető, illetve a munka megrendelője szavatol. Hátralékos betegsegélyezési járulékok és igazolványi díjak, úgyszintén a kirótt balesetbiztosítási járulékok és balesetbiztosítási díjak a kirovástól számított 5 év alatt évülnek el. Ki nem rótt balesetbiztosítási járulékokért a munkaadó tartozásának keletkezésétől számított öt évig szavatol. Az utólagos kirovás alapjául az üzem akkori állapotának megfelelő veszélyességi díjtétel, az akkor nyújtott javadalmazások összege, valamint a pénztár azon évi összes baleseti kiadásai szolgálnak. * Behajthatatlan balesetbiztosítási járulékok és díjak az azok fizetésére kötelezettek összességének terhére esnek és a legközelebbi kirovásnál megfelelően felosztandók. 48. §. Csőd esetében az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnak a betegsegélyezési járulékok iránti követelései az 1881. évi XVII. t-ez. 60. §-ának 1. pontjában, illetve Horvát-Szlavor,országokra nézve az 1897. évi márcJus 28-iki