Képviselőházi irományok, 1906. VIII. kötet • 101-182. sz.
Irományszámok - 1906-105. A pénzügyi bizottság jelentése "a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről" szóló 15. számú törvényjavaslat tárgyában
90 105. szám. A pénzügyi bizottság — habár az új pénzügyi egyezményt nem a mostani országgyűlés által kiküldött országos bizottság terjeszti is elő — aggály nélkül vette a törvényjavaslatot tárgyalás alá, mert a törvényjavaslat teljesen azonos a kiküldve volt országos bizottság munkálatával; az új pénzügyi egyezményt a horvát országgyűlés már elfogadta és mert maga részéről is méltányolja a kormánynak azon alkotmányos törekvését, hogy a törvényen kivüli állapot mielőbb megszűnjék. Kijelenti mégis, hog}^ ez a jövőre nézve praecedensül ne szolgáljon. A mi a törvényjavaslatnak, illetve az abban foglalt új pénzügyi egyezménynek anyagi részét illeti, utalunk a kiküldött országos bizottságnak jelentésére, melyet a kormány is csatolt. A törvényjavaslatban a jövőre nézve továbbra fenn van tartva az 1868 ik évi XXX. törvónyczikknek azon rendelkezése, hogy Horvát-Szlavonországok a közös magyar-horvát kiadásokat adókópessógük arányában éppen úgy kötelesek viselni, mint a magyar korona országainak többi része. Mint sarkalatos újitásokat, — szemközt az 1889 : XL. törvónyczikkbe foglalt pénzügyi egyezménynyel — kiemelendőnek tartja a pénzügyi bizottság, hogy az uj egyezmény szerint Horvát Szlavonországok közjövedelmei közül, különbség teendő azok között, a melyek mint közjövedelmek minden kétséget kizárólag megállapíthatók ós azok között, a melyek az ezen közjövedelmekre vonatkozó anyagi törvényhozás határozatai alapján területileg pontosan el nem választhatók. E tekintetben az új egyezmény abból a felfogásból indul ki, hogy a területen kétségen kivül meg nem állapitható jövedelmeknek (a fogyasztási adók, szállítási adó ós lottójövedéknek) aránya Magyarország és Horvát Szlavónországokban ugyanakkora, mint a területileg pontosan megállapítható közjövedelmeknek (egyenes adók, bélyeg- és jogilletókek, dohány- és sójövedék) — aránya. Ezen arányszám Magyarországra nézve .... 91.873 Horvát-Szlavonországokra nézve 8.127 a mely arányszám, ezek szerint, nemcsak az összes közjövedelmeknek egymás közti arányát mutatja, hanem egyúttal azt az arányszámot is adja, a mely szerint a társországok, a magyar szent korona országainak közös kiadásához járulni tartoznak (Lásd a törvényjavaslat 2 ik szakaszát.) Érintetlenül hagyta, az uj pénzügyi egyezmény a régi pénzügyi egyezménynek azon határozatát, hogy a Horvát-Szlavonországoknak, a fentiek szerint megállapítandó összes tiszta közjövedelmeinek 44 ü /o-a képezze azon részt, a mely Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükségletei fedezésére forditan ló. Gondoskodva van arról is, hogy Horvát-Szlavonországok közjövedelmei, a beligazgatás emelkedő szükségleteivel, lépést tarthassanak ; viszont figyelembe vétetett az is, hogy a második csoportba tartozó a területileg meg nem állapíi ható közjövedelmek, a fejlődésre leginkább képesek és hogy ennek folytán méltányos, hogy ez a fejlődés, legalább részben, a magyar korona, országainak közös kiadásaira legyen forditva. E végből, a második csoportba tartozó közjövedelmeknek évi emelkedése, az előző évbeli közjövedelmeknek 5°/o-ra korlátoztatott. Minthogy azonban, az első csoportba tartozó, tehát a területileg megállapítható jövedelmek közt, az állami erdők jövedelme es-etleg csökkenést mutathat, ós ugyancsak ezen idő tartama alatt, törvényhozási intézkedések is tétethetnek, a melyek az ezen csoportba tartozó egyébb közjövedelmek alakulására is csökkentőleg hathatnak; a második csoportnak
