Képviselőházi irományok, 1906. VIII. kötet • 101-182. sz.

Irományszámok - 1906-102. Felirati bizottság felirati javaslata

80 102. szám. Ipartörvényünk revíziója, iparunknak rendszeres fejlesztése s a katonai ós egyéb közszállitások ügyének a kisipar érdekeinek megóvása melletti szabályozása lesznek hivatva nemcsak gazdasági életünknek ujabb fejlődését elősegíteni, hanem meglevő iparososztályunk érdekeit is biztosítani. Kereskedelmünk nagy érdekeit, különösen tengeri kereskedelmünk fejlesztését általában elősegíteni óhajtjuk. Főfigyelmünket forditandjuk a munkáskérdésre, mely czélból külön állandó bizottságot is állítottunk fel. Mindezen üdvös intézkedések azonban csak akkor létesíthetők, hogyha az országban az alkotmánynak épsége ós a törvényeknek uralma mindenkorra biztosíttatik és ha nem fognak ismétlődni a Felséged által is sajnálatosnak jelzett események, melyek az országra a közelmúltban minden irányban csak erkölcsi és anyagi károkat hoztak. Épen ezért nagy jelentőségűnek tartjuk s megnyugvással tölt el bennünket, hogy ily kísérletek ismétlődése ellen, Felséged is indokoltnak találta némely intézményes biztosítékok létesítését Ide tartozik: a törvényhatóságok és községek önkormányzatának erősítése ós életképessé tétele ; úgy a törvényhatósági és helyhatósági, mint másrészt az államigazgatási jogköröknek pontos meghatározása ; a közigazgatási bíróság hatáskörének kitágítása; a hatásköri összeütközósi esetek eldöntésének független biróság elé utalása; valamint a királyi kúriai bíráskodásról szóló törvény hatályának meghoszszabbitása és ezen törvény hiányainak orvoslása. Állami életünk zavartalan menetének ilyetén megoltalmazásával karöltve kell járnia az egyházi kérdések megoldásának is. Felséged legfelsőbb trónbeszóde ez irányban is kijelöli törvényhozásunknak az utat. Nagyfontosságúnak tartjuk e részben, hogy Felséged a katholikus autonómia régóta húzódó ügyét megoldatni kívánja. Hasonlóképen tökéletesen megegyezik a mi törekvésünkkel, hogy a katholikus alpapság anyagi állásának kérdése, a szükséghez képest az állam hozzájárulásával is intézményesen rendeztessék. Az 1848 : XX. törvónyczikk intézményes végrehajtásának kérdése, a lehetőség határain belől és a felekezeti önkormányzat minden sérelme nélkül, tekintve, hogy ez oly kívánalom, mely elől törvényhozásunknak többé kitérnie nem lehet: lankadatlan gondoskodásunk tárgya leend. A közoktatásügy terén, az erkölcsi és művelődési szempontokon kivül, ezentúl is buzgón törekszünk a nemzeti irány érvényesítésére, de a mellett nem kívánjuk mellőzni a történelmileg jogosult és hivatott illetékes tényezőket sem. Készséggel fogja tárgyalás alá venni a képviselőház, a Horvát-Szlavónországokkal kötendő pénzügyi egyezményt, a mint az a korábbi országgyűlések által kiküldött országos bizottságokban megállapittatott. Épp így a legnagyobb gonddal és sértetlenül fogja megóvni a Társországoknak az 1868. évi XXX. törvényczikkben biztositott önkormányzati jogait. Szorgosan mozdítja elő anyagi érdekét is, a mi természetes fejlődésüket minden irányban biztosítani fogja s nagyban hozzájárul, hogy Magyarország és Dalmát-, Horvát-, Szlavonországok között az állami közösség testvéries köteléke minél jobban megerősödjék. Az állami élet rendes menetét biztosító ezen feladatokon kivül, elsőrendű fontosságú reform a politikai jogoknak a társadalom minden rétegére kiterjesztése s ez által a nemzet egészének felvétele az alkotmány sánczaiba.