Képviselőházi irományok, 1906. VIII. kötet • 101-182. sz.

Irományszámok - 1906-119. A közösügyi költségekhez való hozzájárulás arányának újból való megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése

119. szám. 271 A közösügyi költségekhez való hozzájárulás arányának megállapítása az 1887. évi magyar kvóta-bizottság számítása^ szerint. Az 1893—1902. években befolyt egyenes és közvetett adók alapján. A magyar korona országaiban A birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokban Az egyenes és közvetett adók bruttó öszszege (A. füzet, I. kim.) Ebből levonandók: 1. az átfutok összege (A. füzet, III. kim.) 529,817.921 frt 2. a csupán a magyar korona országaiban egyoldalúlag létesített adók (A. füzet, V. kim.) közül a *) alatt részletezettek összege 345,503.028 » Arány : 32-42 Marad Praecipuum figyelembevétele mellett a fennebbi számítási alapból levonandók a volt határőrvidék bevételei . . Marad ekkép (határőrvidék nélkül) forint 3.077,132.869 875,320.949 2.201,811.920 **) 62,324.903 2.139,487.017 Egyenes ós közvetett adók bruttó összege (A. füzet, II. kim.) Ebből levonandók: 1. az átfutok összege (A. füzet, IV. kim.) 123,024.121 frt 2. a csupán a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- ós országokban egyoldalúlag létesített új adók összege (A. füzet, VI. kim.) 92,758.770 » Arány : 67-58 Marad Marad (mint fentebb) forint 4.805,475.996 215,782.891 4.589,693.105 4.589,693.105 tehát a Magyarországot (határőrvidék nélkül) terhelő arány: 31 "79. Minthogy azonban az 1872. évi IV. törvónyczikk értelmében a közösügyi kiadásokból 2°/o előzetesen már is a magyar korona országait terheli, ez a 31-79 aránykulcs a közösügyi kiadásoknak csak 98°/o-ára alkalmazandó úgy, hogy ez valójában az összes közösügyi kiadásoknak csak 31-15°/o-át képezi, ehhez adva a 2°/o-ot, a kvóta lenne : a 2%-os praecipuummal együtt = 33 15 *) á) A vasúti ós gőzhajózási szállítás használata utáni adó 92,075.124 frt, 6) a nyereményadó 1,183.179 » c) a fegyveradó és vadászati adó . • . 4,955.272 » d) a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék utáni adónak 7%-kal történt felemelése 27,647.754 » (Az 1883. évi VII. törvényozikk szerint 10°/o, előbb a jogilletékeknól számoltatott el 3°/o-kal, itt tehát csupán a 7°/o-nyi emelkedés vétetett fel: 39,496.791 X 70 \ 100 ) e) az általános jövedelmi pótadó, azon kerekszámban 3 millió frtos részének levonásával, a mely azelőtt föld- ós házadó czimón fordult elő, de ezen adók tóteleinek leszállítása s az általános jövedelmi pótadó felemelése folytán jelenleg pótadó czimón fordul elő (169,649.226—30,003.000) .... 139,649.226 » f) a czukor, kávé és sör fogyasztása utáni adók és a söradópótlék .... 69,039.892 » g) a bélyegzett marha- és lólevólürlapok, a hirdetmények ós a külföldi sorsjegyek lebélyegzése . utáni bélyegilletékek 7,535.965 » h) a dohányjövedóknól a beviteli ós termelési engedólyilletókek 2,816.616 » Össaesen 345,503.028 frt. 66*85. **)• A volt magyar ós a volt horvát-szlavón határőrvidék egyenes ós közvetett adója tesz (A. füzet, VII. kim.) 98.987,281 frtot. Ebből azonban levonandók : a bélyegjövedékre eső a dohányjövedékre » a lottojövedókre » a sójövedékre » minthogy e bevételi ágak után a jövedelem már az 1867. évet megelőzőleg ós később is a polgári közigazgatás javára esett ós az 1867., 1878. és 1888. években az adóképesség megállapítása alkalmával a magyar korona országai jövedelmeként vétetett tekintetbe; 3,000.000 frt, 20,270.663 » 33.238 » 13,358.477 » összesen tehát levonva 36,662.378 frtot, marad figyelembe veendő a fennebbi 62,324.903 frt.