Képviselőházi irományok, 1906. VIII. kötet • 101-182. sz.

Irományszámok - 1906-119. A közösügyi költségekhez való hozzájárulás arányának újból való megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése

266 119. szám melyben az agricol Magyarország gazdasági ereje Ausztriáéval szemben erősebb rythmusban gyarapodott volna. Ellenben ugyan e korszak majdnem prohibitiv jellegű ipari vámjaival nagy mértékben az ipari államoknak és igy Ausztriának is javára szolgált. Tényleg a legfontosabb gazdasági ágak tekintetében még ma is oly arányokat találunk, melyek a magyar kvóta túlcsigázottságát mutatják. Ismeretes, hogy Ausztria még a mezőgazdaság terén is egyes fontos termelvényeknél erősebb, mint Magyarország, hogy az állattenyésztés legfontosabb ágában, a marhatenyésztésnél, Magyarországot megelőzi. Erdőterülete nagyobb. Az ipari tevékenység, a kereskedelem és forgalom nagyságának jellemzésére szolgáló, a jövedelem ós vagyon alakulását feltüntető adatok mind azt mutatják, hogy Magyarország gazdasági ereje még a régi kvótát is alig éti el. A legfontosabb viszonylatokban Magyarország gazdasági ereje ezen arányon alul marad. Ehhez még hozzá kell venni, hogy Magyarország állami életének berendezése érdekében sokkal nagyobb terhet visel, mint Ausztria, ugy hogy az egyenes adók nyomása a keresetképes népesség után kiszámitva sokkal nagyobb. Mindezek alapján bátran állithatjuk, hogy a kvóta kiszámitásánál ujabban alkalmazott módszer, t. i. annak a két államnak viszonylagos bevételei alapján való megállapítása Magyarországra nézve eléggé súlyos. De mivel a magyar kvóta-bizottság nem akarj cl cl módszer bolygatásával az egyezség létrejöttét koczkáztatni, mivel továbbá tudja, hogy a létező állapotok megváltoztatása milyen nehéz, mivel végül nagy súlyt helyez arra, hogy az egyezség a két parlament között és hosszabb időre létesittessék, ugy az eddigi számitási módot ós a kvóta-bizottságok által már évek óta javasolt kvótát újból