Képviselőházi irományok, 1906. VIII. kötet • 101-182. sz.

Irományszámok - 1906-119. A közösügyi költségekhez való hozzájárulás arányának újból való megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése

266 119. szám melyben az agricol Magyarország gazdasági ereje Ausztriáéval szemben erősebb rythmusban gyarapodott volna. Ellenben ugyan e korszak majdnem prohibitiv jellegű ipari vám­jaival nagy mértékben az ipari álla­moknak és igy Ausztriának is javára szolgált. Tényleg a legfontosabb gaz­dasági ágak tekintetében még ma is oly arányokat találunk, melyek a magyar kvóta túlcsigázottságát mu­tatják. Ismeretes, hogy Ausztria még a mezőgazdaság terén is egyes fon­tos termelvényeknél erősebb, mint Magyarország, hogy az állattenyész­tés legfontosabb ágában, a marha­tenyésztésnél, Magyarországot meg­előzi. Erdőterülete nagyobb. Az ipari tevékenység, a kereskedelem és for­galom nagyságának jellemzésére szol­gáló, a jövedelem ós vagyon alaku­lását feltüntető adatok mind azt mutatják, hogy Magyarország gaz­dasági ereje még a régi kvótát is alig éti el. A legfontosabb viszony­latokban Magyarország gazdasági ereje ezen arányon alul marad. Ehhez még hozzá kell venni, hogy Magyarország állami életének berendezése érdekében sokkal na­gyobb terhet visel, mint Ausztria, ugy hogy az egyenes adók nyomása a keresetképes népesség után kiszá­mitva sokkal nagyobb. Mindezek alapján bátran állithat­juk, hogy a kvóta kiszámitásánál ujabban alkalmazott módszer, t. i. annak a két államnak viszonylagos bevételei alapján való megállapítása Magyarországra nézve eléggé súlyos. De mivel a magyar kvóta-bizott­ság nem akarj cl cl módszer bolygatá­sával az egyezség létrejöttét kocz­káztatni, mivel továbbá tudja, hogy a létező állapotok megváltoztatása milyen nehéz, mivel végül nagy súlyt helyez arra, hogy az egyezség a két parlament között és hosszabb időre létesittessék, ugy az eddigi számitási módot ós a kvóta-bizottságok által már évek óta javasolt kvótát újból

Next

/
Thumbnails
Contents