Képviselőházi irományok, 1906. V. kötet • 47-68. sz.

Irományszámok - 1906-50. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a békéscsaba-békés-vésztői helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

50. szám. 87 valamint a vasút által megközelített egyéb részei is — a vizlefolyási és helyi viszonyok, nemkülönben a biztonsági követelmények figyelembevételével megállapítandó szükséghez képest — apálya egyik vagy másik, esetleg mind a két oldalán megfelelő hosszban, irányban és módon szabályozandók, valamint a szükséges biztositási ós védművekkel látandók el. Egyben megállapíttatik, hogy mindazon esetekben, a midőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vízfolyások vagy utak oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetve szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra, illetve közlekedésre, vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a helyi viszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek megfelelő irányban a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetve átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető, és ha esetenkint, különleges helyi körülmények vagy más alapos okok nem teszik kívánatossá avagy szükségessé, hogy úgynevezett nyílt szerkezetű műtárgyak alkalmaztassanak, mint fedett vagy boltozott átereszek — és pedig kőből vagy téglából — a pályaszintől számított legalább 060 m. magas felültöltőssel állitandók elő; azonban ilynemű műtárgyak helyett — ha azok csak csekélyebb mennyiségű és magasságú viz levezetésére szolgálnak — bezárólag 1*0 m. nyílásig és legalább O80 m. magas felültöltéssel, beton- vagy vascső-átereszek is lesznek építhetők, melyek — a szükséghez képest — homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talaj- ós egyéb helyi viszonyoknak megfelelő külön alapozással látandók el. A nyílt vasúti műtárgyak egészen fából is készíthetők; azoknak hidfői és szárnyai tölgy-, vagy veres fenyőfából, hordszerkezetei pedig bezárólag 2 0 m. nyilasig tölgyfából, és ennél nagyobb nyílásoknál fenyőfából létesítendők. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállitandók, az illető szabványokban vagy ópitósi részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni 030 méternél nem nagyobb nyílással bíró fedett átereszek —- mint facsövek — tölgy- vagy vörös fenyőfából is létesíthetők. Az utak, utczák és terek mentén már meglevő és netalán a vasút által is igénybe veendő műtárgyak a szükséghez képest meghosszabbitandók, átalakitandók, megerősítendők, esetleg pedig egészen újból készítendők. A csapadék és szennyvíz levezetéséről —• a mennyiben annak lefolyása a vasút kiépítése által megzavartatnék -— az utakon, utczákon, tereken ós hidakon áthaladó vonalrószek mentén nyílt vagy zárt csatornák segélyével, avagy más alkalmas módon tartozik az engedélyes gondoskodni. Tartozik továbbá az esetleg fennálló csatornákat, illetve folyókákat —a vasút építése következtében netalán előálló szükséghez képest — megfelelő módon és kiterjedésben áthelyezni, illetve átalakítani, valamint a mindezzel kapcsolatos mellókmunkákat is végrehajtani. Egyébként engedélyes szorosan alkalmazkodni köteles mindazon kikötésekhez és feltételekhez is, melyek a vasútnak utczákon, utakon, tereken és egyéb közterületeken, vala-