Képviselőházi irományok, 1906. V. kötet • 47-68. sz.

Irományszámok - 1906-49. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a szlavoniai drávavidéki h. é. vasut vörösmajor-vočini fővonalának és vörösmajor-orahovicai, illetve humljáni-drenováci szárnyvonalainak engedélyezéséről

49. szám. 71 teljes váltót ós keresztezést, 3 egész kitérőhöz szükséges teljes talpfacsoportokkal együtt, tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépitményi vas- ós aczélanyagok kicserélésére a szállitó gyárak tartoznak átadni. Bárminő épitési czélokra, ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, az engedélyezett vasút végleges felépitményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges talpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sinszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha ós a mennyiben azok az épités ellenőrzésével megbizott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Épités alatt álló vasutvonalak felépitményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a m. kir. államvasutak legújabb részletes feltétfüzetének a felépitményről szóló »"W« fejezetében ós nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-én 18.091. szám alatt kelt közmunka és közlekedési ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. sz. s. k. 1.) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltétfüzet most emiitett megállapodásaival ellentótben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az épitendő helyi érdekű vasúthálózat vörösmajor—orahovicai vonalán 1000 f. m., vörösmajor—vocini vonalán 4800 f. m., végül pedig a drenováci szárnyvonalán 860'0 f. m., tehát összesen 6660-0 folyóméter állomási mellékvágány létesitése követelhető, mely hosszba azonban a Cacinci csatlakozó állomáson előállítandó szabványos nyomtávú új, illetve áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A Cacinci csatlakozó állomáson előállítandó szabványos nyomtávú vágányok a 23-6 kg-os sínrendszernek megfelelő felépitménynyel létesítendők. A közönséges talpfák tölgy- vagy vörös fenyőfából állitandók elő. Ezen talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek: 1. a folyóméterenkint 23*6 kilogramm nehéz aczélsínekkel készítendő rendes nyomtávú felépítményben: hosszúság «= 2'20 m., vastagság = 044 m., alsó szélesség = 0*20 m. és végül íelső szélesség: mindazon talpfáknál, a melyeken alátétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartalóktalpfáknál = 0-16 m., az alátétlemezek nélkül maradó talpfáknál pedig = 014 m. 2. A folyóméterenkint 12-3 kilogramm nehéz aczélsínekkel késziteadő keskeny (1-0 m.) nyomtávú felépítményben hosszúság = l6 m., vastagság = 0-14 m., alsó szélesség = 0-20 m. és végül felső szélesség = 0*14 m. A kitérőkben, valamint a nyilt műtárgyak hordszerkezetein alkalmazandó összes talpfákhoz, a melyek méreteire és keresztmetszeti alakjaira nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi