Képviselőházi irományok, 1906. V. kötet • 47-68. sz.

Irományszámok - 1906-49. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a szlavoniai drávavidéki h. é. vasut vörösmajor-vočini fővonalának és vörösmajor-orahovicai, illetve humljáni-drenováci szárnyvonalainak engedélyezéséről

68 49. szám. folyásokat megközelít, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Folyók, patakok és egyéb vizfolyásoknak az áthidalásokhoz csatlakozó, valamint a vasút által megközelített egyéb részei is — a vizlefolyási és helyi viszonyok, nemkülönben a biztonsági követelmények figyelembevételével a vasút épitése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, avagy pedig a műszaki pótfelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó szükséghez képest — a pálya egyik vagy másik, esetleg mind a két oldalán megfelelő hosszban, irányban ós módon szabályozandók, valamint a szükséges biztosítási ós védmüvekkel látandók el. Egyben megállapittatik, hogy mindazon esetekben, a midőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vízfolyások vagy utak oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetve szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra, illetve közlekedésre, vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a helyi viszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek megfelelő irányban, a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek, vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, a hol kellő szerkezeti és átfolyási, illetve átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető, és ha esetenként különleges helyi körülmények vagy más alapos okok nem teszik kívánatossá avagy szükségessé, hogy úgynevezett nyilt szerkezetű műtárgyak alkalmaztassanak, mint fedett vagy boltozott átereszek — és pedig kőből vagy téglából — a pályaszinig számított legalább 060 m. magas felültöltéssel állitandók elő ; azonban ilynemű műtárgyak helyett — ha azok csak csekélyebb mennyiségű ós magasságú víz levezetésére szolgálnak — bezárólag l'O m. nyilasig beton-csőátereszek is lesznek építhetők, melyek — szükséghez képest — homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talajós egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el. A vasúti beton-csőátereszek felültöltősének a magassága — szintén a pályaszinig számítva — kisebb nem lehet, mint 1 (egy) méter. A betoncsőátereszek készítéséhez, mint kötőanyagot, csakis portlandczementet szabad használni. A nyilt vasúti műtárgyak hidfői és szárnyai kőből vagy téglából falazva, hordszerkezetei pedig bezárólag 4'0 m. nyilasig tölgyfából és ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesítendők. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállitandók, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatní. A szabványrajzok vagy építési részlettervek megállapításaihoz avagy az elrendeléshez képest, különösen nagyobb nyílású vagy magasságú, valamint állomások és kitérők közelében fekvő műtárgyak is megfelelő korlátokkal látandók el. A nyilt vasúti átereszek és hidak hordszerkezetei általában a vonalon használandó legnehezebb járóművek megterhelt állapotban való legnagyobb keréknyomásának és a szabályszerű terhelési séma, illetve igénybevételek alapulvételével számitandók ós szerkesztendők. Támasztó bélésfalak építéséhez kő- vagy téglaanyag használandó