Képviselőházi irományok, 1906. V. kötet • 47-68. sz.

Irományszámok - 1906-55. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, az alföldi első gazdasági keskeny nyomtávú vasut Géza megállóhely-tótkomlósi szárnyvonalának engedélyezése tárgyában

56. szám. 211 és vízlefolyásra, valamint a pályatest és tartozékainak megfelelő és czélszerű előállítására és fentartására nehézséget, akadályt vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek, úgyszintén minél rendesebb és szabályosabb alakkal és fenékkel, illetve koronával bírjanak. Megállapíttatik azonkívül, hogy nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy azáltal a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az lehetségesnek és szükségesnek fog találtatni, megfelelő mérvben és módon viztelenitendök lesznek, olyképeu azonban, hogy a vizlevezetés módja és a folytonosságának biztosítására előállítandó munkák és művek által káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább 0*8 méter széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lennie a kisajátítási védszalagnak is. • A magyar királyi államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzatnak érvényessége ezen helyi érdekű vasútra is kiterjesztetik. Szálas- vagy csemete-erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azon védszalagok, a melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az előbb említett elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltandók, illetve kisajátitandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetve kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű védszalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogérvényesen kiállított és a központi telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, a melyek értelmében védszalagok területének be nem ültetése, illetve be nem fásítása, valamint cserje- és bokornövényektől menten tartása örök időkre biztosíttatik. Gsuszamlások vagy más természetű deformácziók meggátlása, illetve elhárítása és megszüntetése czéljából úgy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alkalmazandók, melyek előre láthatólag csuszamlásra vagy másnemű deformatióra hajlandó terepen, a mutatkozó szükséghez képest még a földmunkák megkezdése, illetve általában a terep és talaj egyensúlyának megbolygatása előtt hajtandók végre. Ár-, illetve belvizterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin legalább 080 méterrel a.legmagasabb ár-, illetve belvizállás felett tartandó. Úgy ilyen helyeken, valamint átalában mindenütt ott, a hol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozékai az építés közben vagy a műszaki felülvizsgálatnál, esetleg pedig a műszaki pótfelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon és terjedelemben biztositandók. A hó- vagy futóhomok befuvásnak különösen és nagyobb mértékben kitett vonalrészeken a befuvás meggátlására szükségeseknek mutatkozó munkák és egyéb védő intézkedések a pálya építése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, esetleg pedig a műszaki pótfelülvizsgálat, vagy későbbi tapasztalatok eredménye alapján fognak megállapittatui és az építési tőke terhére elrendeltetni. A műtárgyak hordszerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetve belvizek színe között, az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához é3 a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körülményekhez képest átereszeknél és kisebb hidaknál 0-5 —10 méter, nagyobb hídnál pedig 1*5 m. nyílt magasság maradjon. Mindazon helyeken, hol a pálya folyókat, patakokat, vagy egyéb vízfolyásokat megközelit,a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. 27*