Képviselőházi irományok, 1906. V. kötet • 47-68. sz.

Irományszámok - 1906-54. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a kecskemét-lajosmizsei helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

54. szám. 179 5. §. A vasút kiépitése és üzlete céljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI törvénycikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyesek a kisajátitási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, amennyiben a birói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartoznak. 6. §. A m. kir. államvasutak Kecskemét és Kecskemét-alsópályaudvar állomásaihoz, valamint a budapest-lajosmizsei helyi érdekű vasút Lajosmizse állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges uj építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásoknak közös használata, végül a m. kir. államvasutak kecskémét—kecskemét-alsópályaudvari vonalszakaszának együttes használata iránt engedélyesek a m. kir. államvasutak igazgatóságával, illetve ennek közbenjöttével a budapest-tiszai helyi érdekű vasút részvénytársasággal, mint a budapestíajosmizsei helyi érdekű vasút engedélyesével, a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett, egyezségre lépni kötelesek. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomásokon szükségessé váló uj építkezések és átalakítások költségeit engedélyesek az uj építési tőkéből fedezni tartoznak. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyesek csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthetnek; viszont azonban kötelesek engedélyesek más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyesek vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyesek vasutján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §• Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 2,000.000 K. azaz kétmillió koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyesek 300.000 koronát tartoznak fordítani. A fenti tényleges építési és üzletberendezési tőke keretében a kisajátítási költségekre 220.000 korona mint maximális összeg oly kikötéssel állapittatik meg, hogy engedélyesek, illetve jogutódjuk a kisajátitási költségekre fordított kiadásaikat okmány- és számlaszerűen igazolni tartozuak. Amennyiben pedig ezen leszámolás alapján a kereskedelemügyi minister által megállapítandó végleges kisajátitási költség a 220.000 korona összegen alul ma23*