Képviselőházi irományok, 1906. V. kötet • 47-68. sz.

Irományszámok - 1906-52. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a kaposvár-barcsi helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

136 52. szám. évi IV. törvényczikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg áz ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében, a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken levő őr- és felvigyázóházakkal, távírda-, távbeszélő- és villamosjelző-berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben, ellenben az engedélyes vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt, jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, amelyek megszerzésére vagy előállítására, a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják* 23. §. A kereskedelemügyi magyar királyi minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogositva van magának úgy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyest a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporítására kötelezhesse. A kereskedelemügyi magyar királyi ministernek joga van továbbá, a részéről kiküldött közeg által, az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kereskedelemügyi magyar királyi minister által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket, a nevezett minister további elhatározásáig felfüggeszteni. 24. §. A kereskedelemügyi magyar királyi ministert megilleti a jog, hogy engedélyest a jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányokban megállapított kötelezettségeknek, úgyszintén a kormány által az engedélyest kötelező törvények, szabályok, utasítások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesítésére, 200 koronától 20.000 koronáig terjedhető rendbüntetés vagy birság kivetése által szoríthassa. < A kivetett és a kereskedelemügyi magyar királyi minister által kitűzött záros határidő alatt, az engedélyes által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasút bármely birtokából, vagy annak jövedelméből, egyszerű közigazgatási utón be fog hajtatni. Az esetre, ha a kiszabott rendbüntetés, illetve birság, a még letétben levő engedélyezési biztosítékból vonatnék le, engedélyes ezen biztosítékot az eredeti összegre, a levonás napjától számítandó 14 nap alatt ismét kiegészíteni tartozik.